Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1963-04-18
WnKyMafflP> .■ | 1b *- lo -előtt azt a tényt kell figyelembe vennünk, hogy az iskolai élet demokratizmusa nem mint tömegigény jelentkezett, hanem felülről Indult ki megvalósításának szükségessége. Az első tennivaló tehát az igény felkeltése. Ehhez jó elindulás lesz a Pedagógus Szakszervezet Budapesti Bizottsága által készitett anyag, melyet a,közeljövőben iskolai szakszervezeti taggyűléseken vitatnak meg a tanárok, Ez az anyag - a már emlitett fogyatékosságoktól eltekintve - helyesen veti fel a demokratizmus követelményét a pedagógusokkal szemben. Ez a követelmény a következő álláspontban rögzíthető: a szooialista demokratizmus a tanár számára nemcsak jogokat, hanem ^ kötelességeket is jelent; minden egyes nevelőnek éreznie kell a fe~ * r lelősséget munkatársaiért, az iskola egészéért; öntevékenyebbnek, aktívabbnak kell lennie. A pedagógusok többsége - kerületünk középiskoláiban - ma még nem látja feladatát az iskolai élet demokratizmusában. Hallott ugyan már - esetleg olvasott is - valamit róla, de egyelőre a várakozás álláspontjára helyezkedett. Úgy véli, a demokratizmus kibontakoztatása csupán az iskola vezetőségének éa a felettes szerveknek a feladata. A többség tehát semleges. Kevesen vannak ma még, akik tesznek ia valamit a demokratizmus érdekében /pl. aktivan vesznek részt a Pedagógiai Tanács munkájában/. Örvendetes, még kisebb azoknak a száma, akiknek .helytelen elképzeléseik vannak az iskolai élet demokratiz^ musáról. Ők a lényeget a funkciók választás utján való betöltésében, a szabadság korlátlan érvényesülésében látják. A semleges többség tartózkodó magatartását objektív tényezők is segítik. A közelmúltban több magyarországi szakszervezet is tartott kongresszust. Egyiken sem szerepelt olyan súllyal a demokratizmus követelménye, mint a pedagógusoknál. így merül fel az aggály, nem az iskola fogja-e betölteni a kísérleti nyúl szerepét a 'demokratizmus operációban. Megnyugtató ebből a szempontból a felettes szervek álláspontja: csak annyira lépjünk előre, amennyire a feltételek megértek. De a probléma ettől még változatlanul fennáll. Ha ugyanis társadalmunk minden területén nem folyik azonos intenzitással a demokratizálás, ez igen nehéz helyzetbe hozza az iskolákat. /Azzal, hogy az iskola rendkívül fontos tényező társadalmunkban, hogy a jövő nemzedéket neveljük atb, nem tudjuk megindokolni az iskolával szemben m pl, a demokratizmus vonalán - támasztott fokozottabb követelmér nyékét. Ezek az érvek ma már nem hatnak a pedagógusok többségére,/ 1______________._____________________xi. f ' ' I ! í i
