Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1962-06-14
f yauftnwninniiwiimmwniwwi te 1 ' >■ j i I I * ••■ f 1- 2 - 1/230/1962. Ebben az időszakban nyerte el az Épitési Főnökség a Minisztertanács és a SZOT. vándorzászlóját. Más vonatkozásban is elfogadták pártunk politikáját, tudomásul votték népgazdaságunk gazdasági nehézségeit azzal a megyjegyzéssel, hogy a vasútra nagyobb figyelmet kellene forditani, mert az anyagi ráfordítás jóval kisebb, mint más területen* Mi volt a jellemző a párt politikai életére? Elég nagyfokú volt a közömbösség, különösen 1958-ban. Elég nehéz volt az embereket arra rábimi, hogy politizáljanak. A napi mun- v kájukon kivül többel nem igen törődtek, ha az nem szakmai jellegű ^ dolog volt, mert ott nem volt különösebb baj. Még a munkaversenyben is szívesen résztvettek, igy készültek a VII* kongresszusra. A MÁV, Épitési Főnökségnek akkor a legnagyobb problémát az jelentette, hogy milyen módon közelítse meg a műszaki értelmiségieket, köztük olyanokat is, akik 1956-ig MDP. tagok voltak. Ekkor az alapszervezetnek mindössze egy olyan tagja volt, akinek egyetemi végzettsége volt, A Déli Fütőháznál néha hónapokon át nem tudtak összehozni egy határozatképes taggyűlést és ez nagymértékben befolyásolta a pártépitő munkát, és amig Földvári elvtárs oda nem került, nem tudtunk , a mozdonyvezető párttagok közül párttitkárt, vagy akár pártvezető— ségi tagot javasolni,' noha ők alkották a párttagság zömét. Lz állomáson a vonatkísérő dolgozók körében volt a leggyengébb a politikai munka, pedig ott kellett vo)na a legerősebbnek lennie. Nem volt jobb a helyzet - éppen ebből fakadóan - a nők és a fiataf lók között végzett politikai nevelő munka terén sem. A szakszervezetnek másra nem futotta .as erejéből, mint osak a szociális problémákkal foglalkozni, - mert az akkor bőven akadt. Az értekezletek általános témái a ruha, bérügyi, a mostoha munkakörülmények elemezgetései voltak, és a politizálásra nem jutott idő. A pártszervezetek tevékenységének nagyobb része is ezeknek a niagyarázgatásával, a_ dolgozók tűre lemre intés ében merült ki, és ehhez akkor,, a saját felsőbb Arezetésükből kevés segitséget kaptak éppen a nagyi#-’ ku bürokrácia következtében, i . Ezek a körülmények döntő mértékben befolyásolták az ideológiai, kulturális tevékenységet is. Alacsony volt a politikai ektatásban rósztvovők száma.- ./• « I 7 ^**1 -' - — - --------minIHH MlIIWIMIIII I II - — TT— ' ' ' - - - • ~ V"'~- ** '
