Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1959-05-21
1 ••."•• -r j ► [ ; -2-Ha figyelembe vesszük, hogy a 28$ ipari munkás meglehetősen tág értelemben értendő, hogy az értelmiség jelentős része a régi ár- ' telmiség felső rétegéhez tartozó, akkor fenti megállapításunk bizonyítottnak tekinthető. Tetézi ezt az a jellemző adat, hogy ebben a kis 3 kerületben kb. 600 horthysta tisztről és kb* 700 volt kizsákmányolóról * tudunk* * Az I. kerület a Horthy-rezsim idején a főváros legkötólikusabb, legzárkózottabb és legkonzevativabb kerülete volt. A felszabadulás óta egyik legjelentősebb változás az, hogy a lakosság egy része kicserélődött /munkás lakosság megsokszorozódott/, másrészt a csaknem kizárólagosan miniszteriális - hivatali és kis'ipari - kiskereskedelmi munkahelyekkel szemben 2 nagyobb üzem fejlődött ki, 24 munkásszálló lé* tesült és több tervezőintézetet telepitettek le a kerületben.Ezeknek a kedvező objektív változásoknak jelentőségét akkor is el kell ismernünk, ha az uj intézmények politikai-kultúrális hatásával nem vagyunk teljesen megelégedve, o ha a kerületbe költözött, munkás és főként értel-f*\ miségi lakosok egy részére a konzervatív légkör kedvezőtlen hatást gyakorol. . ■ Az„I» kerület jellegzetessége, hogy ipari üzeminél - a Budai Dobozgyáron és az Állami Nyomdán kivül - alig rendelkezik. így a területen lévő munkahelyeknek legnagyobb része értelmiségi vagy hivatali jellegű. E tény nehezíti a kerület "régi" jellegének gyorsabb változás sát. A kerület földrajzi helyzete - már mint, hogy a Várhegy két részre vágja - eleve két kulturális gócpont kialakulását, a kultúrális intézmények kettőzött létesítését teszi szükségessé. A kerülőt még mindig magán viseli a háború pusztításának nyomait, s eZ notnosak a külső képére, hanem az emberek gondolkodására | is visszahat. A lakosság nagyobb részének műveltsége'magasabb a főváros} átlagnál, viszont oZ a műveltség többségében nem marxista eszníéiségü, erősen individuális. A hagyományosan katolikus vallásosság többnyire a politikai ssombeszállás formáját ölti. A klérus gyakran nagyobb tömege- ^ • két képes megmozgatni, mint a mi kultúrális rendezvényeink. A régi lakósok müvoltségő „nyugati jellegű,'a Vár és Víziváros idősebb lakóinál ^ kifejezetten németes. Az elmondottakból érthető, hogy a régi lakosság a politikai nevelés vagy a politikailag nyíltabban jelentkező kultúrá‘11a nevelés elől-meglehetősen elzárkózik, s elsősorban klasszikus müvekkel közelíthető meg. Ez„a megállapítás az uj lakósokra, illetve a kerületben dolgozó munkások/ns értelmiségiekre nem vonatkoztatható, velük mint a szocialista kultúrális átalakulás bázisával kell számolnunk. Alapvetően a kerület munkás és haladó értelmiségi tömegeire kell építenünk egész kultúrálja- terélrenyTégunlcQt, a' Párt müvelodéspSXIt’Ikal Tr^yoIveT erre "TcoTélVzHe'T<f"bennunFetY" II. A munkásosztály kultúrális helyzete a kerületben. a ts aaa — «ss»»s.s»*sss*i«BS*B.es»is*a*:si• y n, . AZ üzemék dolgozóinak kultúrális életében számottevő eredmények jelentkeznek. Az ellent’orradólom okozta visszaeséshez képest igen V i .". i ' - ‘ j f I ' ■ ,v í . -.1. -i
