Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1959-04-09
I- ______.................................................................................................................................................................................................................. IP..... ......I f¥' * ■ J t9 yu | mm /y. ém hódit<5 seregibe. Veszélyben nz ország! De a veszedelmet az ország mai vezetői letagadják............. Ha Magyarországon a rémet fasizmus lesz az ur, akkor a munkás, a paraszt, a polgár egyaránt cselédje lesz az idegen hódítóknak. Az ország függetlens égének megvédelmezése ezért közös érdeke az égész mag ar népnek, az egész nemzetnek, Ezért van szükség nemzeti egysTgre, a nép összefogására, A magyar proletáréig hi r d e e s e i e g níe s s ze hangzóbban, legáljaatatosabban ezt a követelést, A munkásosztály és a kommunisták vezetete magyar „emzeti ellenállás ha nem is tudta meg kadályozni 1944 október 15-e bekövetkezését, harcuk, áldozataik nem voltak hiábavalók. Mint ahogy a magyar munkás os ztilynak az első szab'd május elseje óta vívott küzdelmeik sem voltak nzok, Negyezeiü igazolást kaptak 1945 május elsejével. 1945 április 4-én a magyar nép felszabadult és a második szálfád május elseje már bizonyosság volt afelett, hogy visszaszerzett szabadságát a magyar nép többé nem e .gedi ki kezéből. Az uralkodóosztály politikája által rombndöntött országban a munkásosztály első 7 szava az 1945 május elsejei ünnep lényege a rombadöntött ország újjáépítésére való elszánt készülődés volt. Nekünk kell folépitenünk az országot, vallja két munkáspárt 1945 május elsejei közös kiáltványában, " Május elsején megfogadjuk - irjo a kiáltvány - Magyarország szabad lesz, boldog és erős! Tudjuk, hogy a romokat eltakarítani, a magyar gazdasági életet talpraállítani, csők verejtékee munkával súlyos áldoz ltokkal, kemény fegyelemmel lehet. De vállaljuk! Mert.ez uj Magyarország a mi országunk,” Az azóta eltelt szabad május els jék mindegyike hűen tükrözte azt .? fejlődést, melyet népünk az elmúlt 13 év alatt elért. . Különös jelentősége volt az 1957-jes május els ej,énok ahol Budapest és az eg Js z ország népe ország-világ előtt hitet tett orról, hogy a magyar nép nem azonosítja magát az ellenforradalmi banditákkal, A májusi seregszemlére felsorakozó magyar dolgozók számára 7 rendkívül fontos, hogy világosan lássák a nemzetközi munkás ozg^lorn. jelenlegi helyzetét., feladatait, a szocialista fejlődés perspektíváját.. Ebben a s ocialista országok kommunista pártj ?i.*ak 1957- novemberi, moszkvai értekezletén elfogadott nyilatkozat nyújt nagy segitséget. Ez a nyilatkozat megállapítja azt az alapvető történelmi tényt, hogj ■ ” korunk alapvető tartalma a kapitalizmusból a szocializmusba v’ló átmenet" . Korunk a szocializmus megvalósulásának kora, amelyben váltakoznak o szocializmus erőinek nagyarányú előretörései és részleges visszavonulásai, A vildgimperiilizmue erői elleni harc fővonala: 1917 - 0 Szovjetunió megszületése, 1945-48 - a népi demokráciák létrejötte, 1949 a Kinai Népköztárs icág megalakulása, összességükben - a szocialista világrendszer kialakulása, A kommunista pártok maszkvai értekezletén elfog -dott nyilatkozat elméletileg ált-’lánositotta azokat 0 közös törvényszerűségekét, amelyek jellemezték valamennyi, eddig 0 szocializmus építésének útjára 1 ;pett ország életét és alapvető közös törvényszerűségei n jövőben a szocializmus útjára lépő népek fejlődnének, tó A jelenlegi szakaszban szocializmushoz való világméretű átmenetnek, a világ n épei életbevágó érdekeinek fő kérdése, tehát n nemzetközi munkásosztály fő felad ,ta a békéért való harc, olyan módon, hogy köz ren a kapitalista és a szocialista országok közti békés i Zo t ” \ • . •* |pp.. j
