Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1958-04-10
............... ■ra>»ra»***raca«.' I f ■ _....... £ ■ I " | S - r i ■ M' :- 4 -, hóditó seregébe. Veszély jen az ország! De a vészedéi let az ország mai vezetői letagadják...... Ha Magyarországon a ujoct fasizmus lesz az ur, akkor a munkás, a paraszt, a polgár egyaránt cselédje lesz az idegen hódítóknak, Az ország fügyetlenségének racgvédelmczese ezért közös' érdeke az egész meg ar népnek, az egész nemzetnek, Ezért van szükség nemzeti egységre, a nép összefogására. A magyar proletárság hirdesse legmesszehangzóbbin, legálhatatosabban ezt a követeljst. A munkásosztály és a kommunisták vezette magyar nemzeti ellenállás ha nem is tudta meg kodályozni 1944 október 15-e bekövetkezését, harcuk, áldozataik nem voltak hiábavalók. Mint ahogy a. magyar munkásosztálynak az első szab>d május elseje óta vivott küzdelmeik sem voltak azok. Nagyszerű igazolást kaptak 1945 május elsejével. 1945 április 4-en a m-gyar „ép felszabadult* és a második szabad május elseje már bizonyosság volt afelett, hogy visszaszerzett szabadságát a magyar nép többé nem o gedi ki kezéből. Az uralkodóosztály politikája által rombadöntött országban a munkásosztály első szava az 1945 május elsejei ünnep lényeg6 a rorabodöntött ország újjáépítésére való elszánt készülődés volt. Nekünk kell felépítenünk az országot, valja két munkáspárt 1945 május elsejei közös kiáltványában. M Május elsején megfogadjuk - irja a kiáltvány - Magyarország szabad lesz, boldog és erős! Tudjuk, hogy a romokat eltakarítani, a magyar gazdasági életet' talpraállítani, csak verejtékos munkával súlyos áldoz ltokkal, kemény fegyelemmel lehet. De vállaljuk! Mert az uj Magyarország a mi országunk. " Az azóta eltelt szabad május elsejék mindegyike hűen tükrözte azt a fejlődést, melyet népünk az elmúlt 13 év alatt elért. .. Különös jelentősége volt az' 1957-es május elsejének ahol Budapest és az egJez ország népe ország-világ előtt hitet tett arról, hogy a magyar nép nem azonosítja magát az ellenforradalmi banditákkal, 7 A májusi seregszemlére felsorakozó magyar dolgozók számára rendkívül fontos, hogy világosan lássák a nemzetközi munkás ozg^lom jelenlegi helyzetét, feladatait, a szocialista fejlődés perspektíváját. Ebben a s ocialisto országok kommunista pártjainak 1957 novemberi, moszkvai értekezletén elfogadott nyilatkozat nyújt nagy segitséget. Ez a nyilatkozat megállapítja azt az alapvető történelmi tényt, hogy " korunk alapvető tartalma a kapitalizmusból a szocializmusba, v ’lő átmenet" . Korunk a szocializmus megvalósulásának kora, amelyben vált akoznak a szocializmus erőinek nagyarányú előretörései és részleges visszavonulásai, A világimport ilizmus erői elleni harc fővonala: 1917 - a Szovjetunió megszületése, 1945-48 - a népi demokráciák létrejötte, 1949 a Kínai Népköztárs wá$ megalakulása, összességükben 3 szociálist"’ világrendszer kialakulása. A kommunista pártok moszkvai értekezletén elfogadott nyilatkozat elméletileg általánosította azokat a közös törvényszerűségeket , ome lyek j ellemezték valamennyi, eddig a szocializmus építésének útjára 1 ;pett ország életét és alapvető közös törvényszerűségei a jövőben a szocializmus útjára lépő népek fc;lód„sének. A jelenlegi szakaszban a szocializmushoz való világméretű átmenetnek, 0 világ h jpei életbevágó érdekeinek fő kérdése, tehát n nemzetközi munkásosztály fő felad -ta a békéért való here, olyan módon, hogv köz ron a kapitalista és a szocialista országok közti békés • ' I : 5^ P"nruul»...n,i,--------------- ., ! ............. mm*.... n w . m.. ".i.wüpi . II, pjp m—W—Í ; 1
