Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1958-03-28
"" .... - -■'.y'—’-r-—: ' " ~ ' ' ■VT'vll^; *-• 6 — í A filozófia önálló tsnulá tanfolyamáról: a szervezés hibája rányomta bélyegét az egész tanfolyamra. Sok olyan jelentkező volt, oki még nem foglalkozott filozófiával, részére soknak bizonyult a tanulnivaló ez rt kimaradt. Ilyen formán az eredeti létszám kb, a felére csökkent, jelenleg 36 fő, A konferencia vezetők nem tartják be az előre megbeszélt konferencia időpontját, igy a hallgatókat nehezen lehet összehozni a foglalkozásokra. Ennek felszámolása érdekűben megbeszélést fog végezni az OB, a konferencia ve zet őkkel. Hallgatók felkészültsége és megjelenése, A hnllngatók r észéről na fegyelmezetlenség" 'legalább olyan fokú' mint’ a konf erenciavezetők részéről, Indokolatlanul múl 1sztannk, .Az alopszervek sem ellenőrzik a hallgatok részvételét -a tanfolyamon, A meglehetősen vegyes előképzettség miatt -a megadott irodalomból a felkészülés általában gyenge. Az a tapasztalat, hogy elvi•kérdésekéén komoly vita' nincs. Inkább elvont, rosszul értelmezett " akadémikus " vitákat folytató© k,P? , relativitás kérdésé az anyag eltűnése, tér és - idő komplexuma stb, ' Ezek a kéidések ott érdekesek, ahol jól felkészült komoly filozorusok vesznek részt, ez pedig nem mondható fitó a^jclenlegi hallgatókra. Ugyanakkor a pártáiét gyakorlatában jelentkező kérdéseket kell megoldani, vjjmi kevés a hozzászólás, A,z eddig megtartott két téma után az a tapasztalatunk, hogy a filozóá fiai Oktatás jelenlegi módszere nem megfelelő, A marxista filozófiát nem szabad a gyakorlati élettől és annak problémáitól elszigetelve külön tanulmányozni, hanem beleáayazva pl. a marxista ismeretek tanfolyamába, Viszont nem szabad olyan'témát kihagyni mint pl, a vallások eredete, egyes filozófiai irányzatok és filozófiai nézetek ismertetése. Magyar munkásmozgalom története: A beindulásnál 7 csoportban kb. 75 fő jelentkezett erre az oktatási fór iára, Menetközben a B0É,V.-nél i nem indult meg a tanulás az ’l/l-es körzetűéi 2 hónap múlva kezdték meg a vitákat szervezési hibák miatt. / vitavezető nem találta meg hallgat it/ Menetközben kialakult itt is az, hogy a jelentkezők zöme ; " önálló " tanulóként, nem képes a témákat átvenni - imt is a kofferen. • cia' jelleg lett az uralkodó forma. Egyedül a legfelsőbb Biróeigon ' Győrfi elvtárs csoportjánál lehet tapasztalni az önálló tanulás elömölte úgy, hogy az egyes korszakokra jellemző pereket a birók eredeti tervanyag alapján kiselőadás formájában feldolgozták. Tanulási fegyelem, megjelenés leggyengébb azoknál a csoportoknál,j ahol tjbb helyről tevődnek össze a hallgatók. Ez az önálló tanulás egyéb formáira is jellemző, ■ T, ■ • ! . ' X ' ' j y Eddig az 1848-1917--ig terjedő korszakot vették át a i-;o*.ferunciákon, ] most folyik az ^1917-19-es korszak tanulmányozása. A legtöbb helyen a propagandisták bevezető előadásokat is tartanak, majd”a legfontosabb kérdéseket megvitatják, önálló tanulásról ál/t-alában elmondh:tó, hogy itt uem. folyik teljes értékű tanulás ez évben, amely a kiválogatás hibáiból, az anyag túlzsúfoltságából, tanulási fegyelem gyengeségéből és a szervezési hibák következményéből adódik* Vonnak törekvések a mechanikus iskolás tanulás felszámolására, a propagandisták résziről, de még most is több helyen tapsztóltuk a " lecke " visszamondás ár való törekvést az ön Ili,: gondolkodás hiányát / pl, MTI. / . Az alapszervezetek az önálló tanulókkal csak ott foglalkoznak, ahol az egész csoport az adott alapszorvezethez tartozik. A többieknél nagy a lemorzsolódás ós a tanulás hiány; iiem is tartják feladatuknak ezekkel az elvt ár sakkal való fogl ; lka zást, mert mi osztottuk be őket és mi adjuk a vezetőt is, ők ezért nem foglalkoznak ezzel a fóruráv 11.7 l ■ ! . 5 , . ' -................ -—/ * „ — ; ; -------^-------- y-----MjjMWJi.y . X'""~— . - ■ .. . X á . : gy;' ;■■■■'/■ I x ix• ■ :1;ág Y'g:;'á-;h'.utetexxs,'- ■ ■ 7 v á ' y; ■ .. / ;..x á-x,g, / 'á . x 7á • ' i \ i i
