Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.6.a/4)
1957-10-09
, ^ BSoaxoáti»as<'S2*v.',r^. 4tWPepf« ■ 4 • . - . 10 0-0 ' "*■ ■ I } / fi-H2T-c / .0 A bizalmi hálózat általában kiépült, kömében pártonkivülíekből tevődik basa©,a bizalmi testületekben a párttá .ok aránya elenyésző. Az UB.~ok a BÉT. és aa ÁG.Nzorolő és Segédipari T. kivételével readazorosen összehívják a bizalmi testületet, tájékoztatják őket a soronkövetkezvő feladatokról* Ezek a feladatok azonban jórészt adminisztratív, segélyezési, szociális tennivUókra korlátozódnak. Kivétel a Közétkeztetési V. ahol most legutóbb pl. megbeszélték a bizalmiakkal a November ?-r<? való felkészülést / a auttkaveraenyt, az Ünnepség előkészítését atb,/ A bizalmi hálózatnak általában aíne $ tekintély#. Néhány helyen - egyenlőre ádad'aisztratlv 'módszerekkel - törekszik az ÜB. a bizalmi hálózat tekintélyének nőve lésére, pl. az Brőmü Trösztnél segélyezési'kérőimet* túlóra elszámolást a bizalmi vóleíaónyezóse nélkül nem fogadják el* A bizalmi hálózat felkészül te egének politikai tisztánlátásának növelése érdekében Hagyon'/Xövaset tesznek;, a ez főleg a pártszerv©zetok látóköréb61 esett ki teljesen, pl. a párr tonkivüli bizalmiaknak a pártoktataeban való bevonására úgyszólván seholsem' gondoltak* 11# a Kb zé t kéz tét ősi |i'0tonkivüli bizalmija közül egyetlen egyet sem vontak be a pártoktatásba. Szakmai, politikai t továbbképzésükkel ie os&k kevés helyen törődnek, pl. Béli illemé*. \ a biZalmiak rajatáakör ót a közvetlen .gazda*ági vezetők nem igen veszik figyelőmbe# a©r» is nagyon támaszkodnak rájuk. Ilyen értelemben már nem mondhatjuk él, hogy a gazdasági vezetés ós a-Bzaks'zerve- V zet kapcsolata jó. A brigád arra sem tudott megnyugtató választ kapni. ; ; hogy milyen a pártcsoportbi zalaiak éa a szakszervezeti bizalmiak kapeao* 0 lata. Itt is aa az általános, hogy ezen a szinten már nincs mg a kellő kapcsolat, tehát irányítás som, a pártszervezet részéről a nzakszerye" zettel. Sz különösen a felvilágosító munka, a dolgozókkal való egyéni kapcsolat hiányosságai bán tükröződik* A ozakstervezetek munkájának rörae szociális, / jutalmazás, segély, .üdülés/ részben kulturális / köz-" naegszervozés/, ki smért ókba a ‘rv-jí a termelési feladatokból tevődik ki. politikái nevelő' 'munkájuk szinte csak a fenti feladatokon keresztül közvetve jelentkezik. A legelhanyagoltabb területük a nők, a fiatalok ós az uj 'dolgozókkal való törődés. Ezért érzi' sok dolgozó., köztük nem kevés párttag is fölösleges téher- i tételnek a sz&hszervezeti tagdíjfizetést, pl. KÖZüí'f.-hél. 0 • . - /' • • • '; 00-’. . , •'■'0/4.00 , ' -4'.; . •;. 4.4 ■'/: 4 • ■ 0 ' ,00!.' , . • ..'00, ,0 A dolgozóknak kb. 8$-9a p*A: sszakeeervésetí tag, ez viszont4/' korántsem jelenti, hogy tudatában lennének, a'szarJ*awrv«zet.i tagság jelentőségével• Sa fcövotJteseik- abból, hogy a - szakszervezetek, mint lóg- /.j szélesebb tömegszervea©t, nem töltik be tömogpo U Ukai nevelő -.föladatai* -1.
