Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1986-10-27
A bekövetkezett decentralizáció hatására jobban érvényesül az az elv, hogy a vezető ott legyen hatáskörben, ahol a munkáját a legjobban ismerik. Igaz viszont, hogy nem jelentéktelen azoknak, főleg felsőbbszintü vezetőknek a száma, akik ' alacsonyabb szintű pártsz.rr hatáskörébe kerülve, bizonyos jte fokú sértődöttséget tanúsítanak, mondván hogy "leértékelőd-A pártszervezetek egy jelentős része azonban még mindig sok, gyakran erejüket meghaladó számú funkciót tart hatáskörben, ennélfogva nem tudnak érdemben eleget tenni hatásköri jogaim. iknak,kötelességüknek. így a hatáskörben lévőkkel való foglalkozás leszűkül a kinevezés, felmentés, ill# minősítés ak~ • §1 tusára* Néhány pártszervezetnél tapasztalható a káderpolitikai elvek ismeretének a hiánya, munkamódszerbeli gyengeség vagy az érintett pártszervezet erólytelensége, ami esetenként az el'jp ‘1Í, A vek megsértéséhez vezetett. (Pl* nem készül irásos előterjesztés és állásfoglalás? a döntés nem testületi véleményen alapul;-0, ' \i az állásfoglalás kialakításához nincs kellő idő? kevés az információ? de az is előfordul, hogy a pártszervezet akarja a \t, - • i [ szakmai alkalmasságot eldönteni./Bátortalan a kezdeményezés a változást igénylő személyi problémák megoldásában. IHi r< Fejlődés tapasztalható a vezetőkkel szembeni követelménytámasztásban. A szakmai követelménytámasztás az elsődleges, ami elsősorban különböző iskolai végzettségek megszerzésére irányul a vezetőkészség, a vezetői tulajdonságok terén már könnyebben tesznek indokolatlan engedményeket, főleg objektiv okokra hivatkozva. Utánpótlás nevelésre vonatkozó feladatok azonban soha nem fogalmazódtak meg. : | . Javult a kádermunka, az állami személyzeti munka tervszerüsége. A kerületi PB és a pártszervezetek többsége is rendelkezik káderutánpótlási, kádercsere és képzési, továbbképzési tervvel.