Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1984-12-12
Igaz az is, hogy a fegyverkezés fokozódásával, a gazdasági nehézségekkel szemben sokan nem érzik az egyén lehetőségét, s egyesek hajlamosak a helyzetet kilátostalannak Ítélni. Ezt igyekszik erősíteni az ellenséges propaganda is, amikor a tények, jelenségek tendenciózus csoportotsitásával és kommentált bemutatásával a szocialista rendszer válságát igyekszik bizonyítani, belekapaszkodva azokba a gazdasági nehézségekbe, társadalmi problémákba, amelyek a szocialista országokban lótez-A szocialista eszméinkkel ellentétes nézetek időközönkénti felerősödöósónek másik összetevője azzal függ össze, hogy miként Ítélik meg az emberek társadalmunk állapotát, s benne saját eqyóni helyzetünket. Nem csupán arról van szó, hogy a megsokasodott nehézségek ós a lassúbb előrehaladás az egyes emberben qyengitheti a szocializmus erejébe vetett hitet, hanem arról is, hogy az uj helyzetben hozott uj intézkedések - elsősorban a gazdaság alkalmazkodó képességének fokozásával, az érdekeltség növelésével összefüggő lépéseink - némelyike olyan elméleti problémákat is felvetett, amelyek a kellő tisztázás elmaradása miatt növelik a bizonytalanságot. A kerületi pártbi-0Y zottság tapasztalatai szerint a gazdasági körülmények változása - egyfelöl pedig az egyéni vállalkozások szabadabb lehetőségei - miatt az eddiginél több ember fordult az individualista, egyéni haszonszerzésre törekvő életforma irányába. A téves nézetek, a közgondolkodásunktól idegen magatartásformák felerősödésében, illetve gyakoribbá válásában közrejátí szottak ideológiai munkánk gyengeségei is. A pártbizottság megítélése szerint határozottabb fellépésre van szükség, az önzés, a jogtalan előnyszerzés, a közómbos| ,» ?/ sóg megnyilvánulásaival szemben. Ugyanakkor az agitációs ós i j8|Á‘, i . propaganda munkának több segítséget kell adnia ahhoz, hogy párttagságunk, közvéleményünk világosan lássa a gazdaság és társadalmi viszonyaink továbbfejlesztését célzó lépések értelmét, szükségességét, s ezeknek a társadalomra gyakorolt r:J§§ | hatását. Az e kérdésekben helyenként tapasztalható bizonytalansághoz hozzájárul, hogy az agitáció nem egyszer utóvéd- harcokra _ kényszerül. Nehezíti a rugalmas reagálást, a meggyőző érvelést, hogy egyes intézkedéseket nem előzi meg a széleskörű ideológiai tisztázás. Ezért fordulhatott elő még a párttagok körében is bizonytalanság. Többen feltették például a k©!"” dóst, hogy a gazdaságban alkalmazott módszereink, az uj kisr | vállalkozási formák nem jelentenek-e valamiféle maradandó torzulást szocialista elveinkben, értékrendszerünkben. Uqy féljük, hogy az ideológiai választ csak a gyakorlat példája igazolhatja. Az ideológiai munka tapasztalataihoz tartozik az is, hogy a beszámolási időszakban mind erőteljesebb érdeklődés mutatkozott meg a párttagság körében - de a széles közvéleményben is - a szocialista hazafiság, a magyarságtudat, a nemzetköziség kérdései iránt. Úgy ítéljük meg, hogy e mögött egy örvendetes folyamat is meghúzódik, nevezetesen nemzeti múltúnk reális megismerésére való törekvés ós nemzeti önbe[ j csülósünk növekedése. Az agitációs és propaganda munka tapasztalatai azonban azt is tükrözik, hogy ezzel egyidejűleg erőteljesebben jelentkeztek nacionalista megnyilvánulások a • ■-j proletár nemzetköziség eszméjével szembenálló nézetek is. \Y-Y : ' 1 " ’jl1 * - - ■ "Y-y: Y 7"Y:;YYYY 400 -• '
