Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1983-11-09
Eresen érződnek a felélénkült társadalomtudományi viták szakmai, politikai hatásai. A kritikai hangvétel erősödött, amiben közrejátszanak fejlődésünk gyakorlati ellentmondásai és az a tény, hogy e réteg tudományos tevékenysége folytán magasszintü ismeretekkel és széleskörű információval rendelkezik. Nem je• 0; lentősen, de érződik az ellenzéki befolyás is. Ezzel együtt elmondható, hogy a tudományos munka lendülete nem tört meg, a politika pozíciói szilárdak, de további káros hatások a jelenlegi közhangulati állapot romlását eredményezhetik. ^ A kutatók szakmai felkészültsége kielégítőnek, a legtöbb esetben igen jónak mondható. Ugyanez vonatkozik túlnyomó többségük politikai-ideológiai felkészültségére is. A társadalomtudományi kutatások politikai-ideológiai kérdéseinek tisztázásához a tudománypolitikai irányelvek nyújtottak nagy segítséget. Külö- I nősen eredményes volt a tudomány és politika kapcsolatának elvszerü, világos kifejtése; a kutatómunka szabadsága és társadalmi felelőssége közötti kapcsolat egyértelmű megfogalmazása; a társadalomtudományok kettős: valóságfeltáró és ideológiai-politikai funkciójának, e kettő szerves egységének tisztázása. E kérdések körül a 7o-es évek elején elmélyült, tisztázó viták zajlottak le a társadalomtudományi intézetekben, s elmondhat^ juk, hogy ezek az elvek ma is szilárd bázisát alkotják a hazai társadalomtudományi kutatásoknak. i wRBm ' Az utóbbi években a publikáció szabadabb lehetősége pozitív tendenciaként él a kutatók körében, mely serkentőleg hat a kutatásra, ugyanakkor igényli a fokozott felelősséget. E felelősség értelmezésében azonban még ma is tapasztalható kisebb-nagyobb bizonytalanság mind az egyén, mind pedig az intézmény részéről. A kutatási szabadság érvényesítésének egyik feltétele az, hogy a kutatóhelyek egyben olyan vitafórumokká váljanak, ahol minden , ||EEpÍl lényeges kérdést a hozzáértő munkatársak széles körével tárgyalnak meg. Teljesen nyilvánvaló, hogy ez a műhelymunka az, amely a kutatóhelyek tudományos jelentőségét erősiti, hiszen módot ad a nézetek ütköztetésére, s ezzel együtt a tudományos gondolkodás formálására, nem utolsósorban pedig az utánpótlás nevelésére. £ T - - — —_ „ r - - - —............. í ..7 . i • Í". mx ~~~~ j
