Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1983 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1983-11-09
í nikációs eszközök a súlyánál, fontosságánál többet foglalkozi: tak ezzel a kérdéssel. Jelentősen hatottak a közhangulatra a nemzetközi élet feszültséget fokozó tendenciái, eseményei. Erősödött az aggodalom a béke megóvásáért, kifejezésre jutott az imperialista törekvések leleplezése, a nemzetközi és helyi háborús veszélyt szitó és növelő erők elitélése. Szilárdult az a felismerés, hogy a békés egymás mellett élés nem öncélú óhaj, hanem minden nemzet alapvető érdeke, a társadalmi haladás legfőbb feltétele. A nemzetközi kérdések közül fokozott figyelmet kaptak a szocialista országok belső életének tényei, az egymás közti együttműködés ^ problémái. Nőtt az érdeklődés a belső ellenzék tevékenysége, és a szomszédos országokban - elsősorban a Romániában - élő magyar nemzetiségek helyzete iránt. Az alapszervezetek kevés információt, segítséget kapták az ilyenirányú kérdések színvonalas, az érdeklődést kielégítő megválaszolásához. A kerület dolgozóinak többségét képező szellemi foglalkozásúak létszánban kisebb, de tevékenységének társadalmi jelentőségében fontos rétege az értelmiség. Műszaki és humán értelmiségi egyaránt jelentős számban megtalálható soraikban. Értelmiségünk munkáját és magatartását pozitívnak minősíthetjük, s ezzel nincs ellentmondásban az, hogy körükben gyakran tapasztalható türelmetlenség, belpolitikai lépéseink kritikus értékelése. O Az értelmes, átgondolt társadalmi, gazdasági célokért - tapasztalataink szerint - jól mozgósítható ez a réteg, de nehezen tudja elviselni a formalizmust, s érzékenyen igényli a szellemi tevékenység kellő hasznosítását és megbecsülését. Sajnos azonban nem csupán a pozitív türelmetlenségnek lehetünk tanúi. Találkozhatunk azzal a szemlélettel is, amely élesen és mereven , /. >7 y. fgx/ ‘ 7 i-j I szembeállítja a szakmai munkát és a közéleti tevékenységet. Az ilyen és ehhez hasonló nézetek különösen a fiatal pályakezdők közügyek iránti érdeklődését kezdik ki gyorsan, és emiatt hamar ^ |j közömbössé válnak a politikai élet iránt. A műszaki értelmiséget - az általános kérdések mellett - főképpen az foglalkoztatja, hogy milyen lesz szerepük a fejlett szociális-1 1 ’ _j
