Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1980-10-13
' ■Wm ? JB& B ;L m mm f ’ / 3 ^ ' ; Helytelen lépés volna, pl. a pártra, a párt tekintélyére hivatkozva igényelni valamilyen döntéshez a szakszervezeti szerv, illetve tagság hozzájárulását. Csak érvek, érvelés alapján lehet bármely pártszervezet álláspontját szakszervezeti fórumokon érvényesíteni. A párt elismerte a szakszervezetek érdekvédelmi és érdekképviseleti jogát.- Ez a dolgozókat érintő alapvető kérdésekéi és az egyes, a sajáj speciális Kedések széles skáláját egyaránt jelenti! S A népgazdasági tervezéstől, a szabályozás, az ár-, bér-, jövedeúré lem, a szociálpolitika, a társadalombiztosítás, a munkavédelem kérdésekig és tovább, átfogja az emberek életét. ||| ~A magyar ’ szakszervezetek a véleményezési jogától az egyetértési döntési jogon keresztül, egészen a vétóig - összehasonlítsa más szakszervezetekkel- a legtöbb joggal, lehetőséggel rendelkeznek. Olyan beleszólási jogról amilyennel a magyar szakszervezetek a vállalatokban rendelkeznek, egyetlen tőkés ország szakszervezete sem álmodozhat. ■ ~ “ *" Olyan kérd érsekről van itt szó, amelyek a munkásosztályt és az \ ’fffP érdekeiket kifejező, vagy ilyen mezben megjelenő szakszervezeteket az egész világon foglalkoztatják. A szakszervezetek klasszikus, hagyományos feladatai ~ ~------------ a szociálpolitikai követelések ► -iSPn Kiegészülnek a beleszólási jog követelésével. | A tőkés országok szakszervezetei is Rájöttek arra, hogy a harcot nem lehet ma már csak a gazdálkodás második fázisára, az elosztásra összpontosítani. I ■ |1| . ••• IfjpH bér, a jövedelem, az elbocsájtás összefügg a termeléssel. Tehát ! a munkás érdekeket és azok védelmét a vállajatők égés z tevékeny-^ M : ggggggJgiJCfill terjaszteni.-Ezt természetesen a tőkés magántulajdon körülményei között nem lehet megvalósítani. Éfe i _ j ■ 1
