Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1978 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1978-06-21
>']} 4 • SS# 2. Az iskolák viláRnézetformáló hatásáról nehéz egyértelmű véleményt mondani. 8ok múlik: az egyes tankönyveken, a tanárokon, az egyes osztályközösségeken. A természettudományos tárgyak es a humán tárgyak direkt és áttételes hatása mellett - amelyek vilognezetformaló hatását azonban valamennyi iskolában mérsékeltnek minősitik - a legközvetlenebb hatást a "Világnézetünk alapjai" c. tantárgy oktatasa érhetné el, szintetizáló jellegénél fogva. Csak- ^ hogy a tárgynak nincs elég súlya: nem érettségi tárgy, a igy a felvételire "ráéllitott" diákok közül csak azok ismerik meg alaposabban, akiket egyébként is érdekelnek a tárgy alapkérdései. Több pedagógus véleménye szerint megnehezíti a tantárgy ,oktatását az is, hogy z tankönyv nem elég jó; deklaratív, kevéssé veszi figyelembe az életkori sajátosságokat; szabadabbá, több vitára-megbeszélésre alkalmat adóvá kellene tenni, közelítve az osztályfőnöki órák nevelési feladataihoz. # A világnézeti oktatás kapcsán, de más tárgyak eseten is előbukkannak a "kettős nevelés" maradványai, amelyek alkalmanként újjáéledni látszanak. Két-három éve végzett felmérés adatai alakján a Petőfi Gimnáziumban a tudatosan materialistának tekinthető diákok rte aránya 20-25 %-ra tehető, mig a hagyományos vallásosságot a korszerű természettudományi felfogással egyeztető diákokéi/akik a vallási szertartások többé-kevesbé rendszeres résztvevői/ mintegy 10-15 %• A "kettős nevelés" hatása azonban uj módon is felmerül: az iskolai közösségi nevelés és a kispolgári családi nevelés ellentétében, illetve a szocialista erkölcsi elveink es a negatív családi, munkahelyi, társadalmi gyakorlat kettősségében is /az utóbbi az ifjúság minden rétegére vonatkozik/ , , , A szakmunkásképzőben a világnézeti oktatas-neveles jórészt az osztályfőnöki és egyéb tanórákon folyik. Az itteni tapasztalatok szerint a tanulók nagyjában ismerik a materializmus alapjait, de kialakult, rendszerezett világnézetet az iskola nem tud nyújtani. Körükben a régi értelemben vett vallásosság nem tapasztalható, mégis gyakran előfordul, még KISZ-tagoknál is, a templomi esküvő: a szülök kívánságára vagy a templomi esküvő meghittsegere való hivatkozással. Vallásos világnézet csak a tanulók elenyeszo töredékénél tapasztalható, elsősorban a különböző szektákhoz tartozók körében. Ezek nevelése, meggyőzése - hazulról hozott fanatizmusuk miatt - rendkívül nehéz és jobbára eredménytelen. 3. A tanulók politikai nézetei és maRatartása alapjában pozitív. Tulnynrno többségük a szocialista Magyarorszagot természetes tudatossággal vallja és vállalja hazájának. Politikai kérdések iránt általában valamennyi iskolatípus diákjai között nagy az érdeklődés, eleven a vitaszellem. A belpolitika kérdései közül fokozódik az érdeklődés a gazdaságpolitikai kérdések iránt. Erősen zavarjak őket azonban azok a konfliktusok, amelyeket politikánk es a helyenként attól eltérő társadalmi gyakorlat között tapasztalnak* Nemzetközi politikai kérdések közül a Szovjetunió bekepolitikaja általános elismerést vált ki; a béke megőrzése szinte személyes kívánságuk is; az elnyomott népek harcával vállalt szolidaritásuk őszinte, spontán megnyilatkozásokban is kifejeződik. Kozmopolita nézetekkel elvétve lehet találkozni és csökkent a nacionalista nézetek szovjetellenes éle is. Bizonyos nacionalista behatás most inkább a román nemzetiségi és külpolitika egyes problematikus lépései kapcsán jelentkezik. A Nyugat értékelése a diakok körében módosulóban van; a technikai eredmények korábbi feltétlen elismerését a kapitalista társadalmi rendszer válsagjelensegeinek felismerése színezi, szállítja lejjebb, a realitás irányába, bár a tanulók ismeretei /például nyugati munkáscsaládok eletkörű Lm ényei/ nagyon hézagosak. H o ||! , * ' i
