Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1976-11-19
Az előterjesztésről: a bevezetőben elmondottakkal egyetért. Egy dologban van hiányérzete, hogy véleménye szerint jó lett volna a hogyan továbbnál konkrétabban szólni, hogy mi az amit másképen akarnak csinálni. Azok valamiféle irányt megszabnak, de hogy konkrét tettek legyenek, konkrétan kell meghatározni amit máskép, jobban kell csinálni. A legfontosabb kérdés az, hogy mi az ami a munkástilus, módszer tükre lehet? Szerinte nem más, mint a tümegkapcsólat. Vezetni a dolgozó tö- » 7 megeket, tevéknynségét de úgy, hogy szolgálják a népet. A népért csak > a n^PPel együtt lehet tenni valamit, ezért nagyon fontos kérdés a stilus és a módszer. Politikailag érzékenyebbnek kell lenni arra, hogy az embereknek milyen a hangulata, mivel értenek egyet, mit kérdőjeleznek meg. Ha ezeket nem tudják kellő hőfokon tartani, abból csak gondok bajok származnak. Maga az egész politika amit a párt kialakit, Pj»| nemjmás mint a dolgozók jogos kívánságának megfelelő megfogalmazása. Erről a kérdésről azért beszél, mert bizonyos veszélye van annak, hogy a tömegkapcsolatok nem kerülnek a jelentőségüknek megfelelő ^ helyre. A kapcsolattartás érdekében szélesebb aktívákat kell tartni, nemcsak a párttagok körében kell forogni, több politizálásra vitára van szükség. - A határozatok végrehajtásával kapcsolatban is azt, hisszük, - különböző szinteken - hogy ha elhatároznak valamit akkor már be is fejeződött a munka, pedig az igazi munka akkor kezdődik, ami persze nemcsak a kommunisták ügye. Azt a határozatot amit elfogadtak a kommunistáknak kötelességük kivinni az emberek közé. Sok kommunista lebecsüli a tömegmunkát, tömegszervezetekben nem igen dolgoznak. Még sokat kell tenni, hogy elevenebb, élőbb legyen a tömegmunka. Legfontosabbjának azt tekinti, hogy fejleszteni kell a tömegmunka mozgalmi, politikai jellegét a kongresszus szellemében. Ha jó a tömegmunka, nem lesz^baj a mozgalmi jelleggel sem.- Olyan korban élünk amikor óri/ási szerepe van a tudományoknak. Pl. technikai, műszaki, természettudományok. A társadalomtudományok szerepe a mi életünkben, fejlődésünkben nem lebecsülendők. Ma már semmilyen kérdést nem szabad igénytelenül megközelíteni, sem társadalmi, sem politikai kérdést rutinból megközelíteni, mert óriási I (C problémák adódhatnak. Ma már társadalompolitikai kérdéseket eldönteni nem lehet képességek szerint, csak tudományosan megközelítve. Héra arról van szó, hogy gyakorló pártmunkás olyan mélységgel alakítsa ki véleményét, mint^egy tudományos kutató, hanem gazdasági, elméleti, vagy ideológiai - társadalomplitikai kérdést kellő komplex áttekintés nélkül nem lehet eldönteni, csak az ML. alkotó alkalmazásával. Minden szinten törekedni kell arra, hogy a döntésre váró kérdéseket komplex módon^összefüggéseiben, az ML., a társadalomtudományok legf jobi® felhasználásával oldják meg. Éljen a kerületi PB. jobban azzal a lehetőséggel, hogy_ tudományos intézmények vannak a kerületben, és egy-két témát tőlük megrendelhetnek, mint pl. "hogyan éljünk szocialista módon?".- Nagyon fontos a ker.-i pártbizottság munkastílusa, módszere szempontjából, hogy az irányításban jobban törekedjen a szakmai, politikai irányítás és az operatív irányítás optimumának megtalálása. Természetesen a PB. nem tud és nem is adhat sablont, egy-egy feladat végrehajtására.De azt sem engedheti meg, hogy a fő iránytól elt/érjenek. Tehát a gyakorlatiság és a szakmai irányítás egységét kell minden szinten megteremteni, és jobban szinkronba hozni, és akkor a határozatok végrehajtásával kapcsolatban is kevesebb lesz a párttagok bíráló megjegyzése. wmm mm-vR I m: Hj, lífl 5 Ji : ^ ^
