Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1975-12-16
i . irányítást és beavatkozást* Elmondották- például, hogy a koordinálás i hiányában a vállalati tcrvolc nem állnak mindig szinkronban az országos igényekkel. A koordinációs problémák ágazati szinten is jelentkeznek. Többen úgy vélték, hogy az alapanyagot termelő iparágak - szén, vas,„acél, energia - fejlesztés elmaradt a kívánalmaktól, s ezt pótolni kell. Javasolták, hogy' az alapanyagok hiányáról, az üzemek anyagellátásának nehézségeiről többet és nyíltabban tájékoztassák a közvéleményt, hogy jobban tudjunk mozgósítani a takarékosságra. Sikerült jobban megértetni a tőkés világpiac hatását hazánk gazdasági előtere. A gazdasági he lyzcTerteYe lé seben 'Volta! szélsőséges nézetek is. Egyesek szerint minden nehézségünket a kapitalista országokban végbemenő gazdasági krízis hatása, a cserearányok romlása okozza. Tehát rajtunk kívülálló okokban látják a gazdasági nehézségek forráság; olyanokban, amelyokot nem áll módunkban megváltoztatni. E nézet eltakarja saját hibáinkat, gyengeségeinket, és nem ösztönöz a gazdasági bajok leküzdésére. A—KGST szerepet mindenütt nagyra értékelték. Alapszervezeteinkben ta a^rod7 hogy a kapitalista világ gazdasági krízisének hatását a LGST„segitségevel lehet ellensúlyozni. A KGST-vel kapcsolatban vannak illúziók is. Egyesek a KGST-t egy olyan, mindentől megóvó burának tartják, amely minden gazdasági nehézségtől megvéd bennünket. A fe^Srasszuson megfogalmazódott V. ötéves terv céljait illetően általános az egyetértés. Ezeket mertele t a rt óiialc — s ha csak nem romlanak gazdasági körülményeink tovább — elérhetőknek, teljesithe— tőknek tarojak. Megértették azt is, hogy a kongresszus idején még nem lehetett az V.^öteves tervet minden vonatkozásban, minden részleoeban alaposan kidolgozni, ismertetni. Éppen ezért rendkívül nagy def °To2i meg az V. ötéves tervtörvény nyilvánosságra hozatalát. Ezt a part propagandamunkájában és tömogpolitikai munkájában figyelembe kell, venni. Gazdasági helyzetünk kapcsán sok szó esett a munkaerőgazdálkodásrél is. Az „emberek nagy többsége előtt világos,"Tróiogy ma mar az extenziv" ; gazdasaga.?jleszoes forrásai kimerültek. Szóvá tették, hogy miközben országepitő nagy coljaink valóra váltásához, és a napi feladatok ta uhoz nincs elegendő munkaerő, ugyanakkor egy sor helyen tűrhetetlenül laza a munkafegyelem, alacsony a munka hatékonysága és szunoutevo a kapun belüli munkanélküliség. Tovább nem halasztható ataunkacr°fíazdálkodAs javítása, a notórius munkahelyváltoz•n-nr.hí',íl3g30^,vel5Jzese* Töt/bek szerint fejlődésünk egyik legnagyobb f problémájává nőtt a munkaorógazdálkodás. Szenvedélyesen szólták arról, Síiq2 ad“iuisztráoiós létszám jelentősen és teljesen indo\r'Z M8' i xGld4-22?rá 7 ser'Qg munkára egyszerűen nem jut munkáskéz. Mar kezd általános gyakorlattá válni, hogy a problémák megol-A hffv^+ 0C.yszorüen jön a válasz: nincs rá munkaerő. Ahelyzeb„ megváltoztatására minden alapszervezetnél, minden intézménynél sürgős központi intézkedést szorgalmaztak, Yf1* :k9nf1’e?8fuf°n1 mefíhirdetett életszinvonalpolitika osztatlan tlFFFFl S1’ Többen kifejmm-;" ilyen Sehóz gazdasági ÚÚÚM rF ráGlt a Pattól az éle tsz invonal további, bár vonal téta-lYYlSí °S ütomu fejlesztését célul tűzni. Az életszina2?nbcm változatlanul igen sok vitának kiinduló és f politika bSmutatőróv??Uí m®G,lce11 állapítani, hogy az életszinvonalmér minfltoS' 0 \ PfrtpropaSanda as a Politikai tömegmunka Yg".. 6 mindl6 adós. Az emberek ogy nagy csoportja most is kifejtette, [4 ! ^ if í ! —ra---------: : ------------------------------------------------ . ff/ r; ■ ■ yyiw.. y ; : f
