Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.6.a/3)

1972-05-04

> ff -S­­• . 7* A pártszervezetek gazdasúgj szervező munkája Pártszervezeteink az MSZMP KB Titkárságának 1971. január 4-i és a Kerületi Pártbizottság Végrehajtó Bizottsága 1970. december 10-i határozatai alapján végeztek gazdasági szervező munkájukat. Intézkedési terveikben az MSZMP X. Kongresszusa határozatának a gazdálkodó egységek tevékenységének fejlesztésére javasolt fel­adatait fogalmazták meg súlyponti feladatként. A tervezőirodák, üzemek ás szövetkezetek elkészítőitek vállalati IV. ötéves ter­veiket. Terveikkel párhuzamosan került kidolgozásra az öt évre szoló kollektív szerződés is, amellyel egyidőben elkészült a törzsgárda szabályzat is. • # ' ! A^párt- és állami szervek együttműködése az elmúlt év során to­vább fejlődött, a jelenlegi helyzetet kielégítőnek mondhatjuk. Az együttműködés fejlődésére kedvező hatású a közös gazdaslgi politikai intézkedési tervek készítése. Általánosan az a tapasz­­^ talatunk, hogy a pártszervezetek és a gazdasági vezetők részé­ről is mindenütt megvan a szándék az együttműködés tovább javítá­sára. A nők és fiatalok helyzetevei kapcsolatos párt- és kormányhatá­rozatokban foglalt feladatok végrehajtása érdekében pártszerve­zeteink programtervezeteket - intézkedési terveket, együttmü- J ködesi terveket - ^készítettek, amelyek mindenütt a jelenlegi helyzet, a lehetőségek, tennivalók reális felmérésén alapulnak. Megvalósításukat hosszú időszakon keresztül megoldható feladat­nak ás^nem kampányfeladatnak tekintik, A nők helyzetének megköny- | nyitésere vonatkozó intézkedések jó részét, pl. jutalomszabadság juttatása a többgyermekes, továbbtanuló anyáknak, nők bérhelyze­tének felülvizsgálata és megfelelő korrekciója stb. megvalósítá­sának tennivalóit a kollektív szerződésekben is rögzítették. Ha­sonló módon jártak el a fiatalok helyzetének javítására irányuló törekvéseknél is. További erőfeszítések történtek az üzemi demokráicia fejlesztésé­re re. E téren olyan formákat alkalmaznak vállalataink, tervező­irodáink, mint pl.^a PÜMTI-nél szervezett négyes akció-bizottság, a leglényegesebb kérdéseknek a dolgozókkal való megvitatása /mVMT/, a hatáskörök decentralizálása /Kultúra/, társadalmi csoport- és egyéni erdekek összhangjának kialakítása, premizálási rendszerek ösztönzőbbé tétele stb. Tapasztalataink arra mutatnak, hogy e témának a Kerületi Pártbizottság napirendjére tűzése és ennek alapjan pártszervezeteink taggyűlései nagymértékben hozzájárul­tak az üzemi demokrácia helyes értelmezéséhez, e kérdés további kibontakozásához, A munkaversenymozgalom fejlődése terén az elmúlt esztendőben jelentős előrelépésről nem számolhatunk be. Pártszervezeteink igyekeztek e kérdést napirenden tartani, fejlesztését szorgal­mazni, azonban e téren lényeges előrelépést csak a KB múlt év decemberi határozatában foglaltak végrehajtását követően várha­tunk. .'.róote/l • . ! ¥ ff • ' ff ' ’• i tö * ■ ■ ff" /ffff'ffiíMff * i ... .ff) „ ____ — ;■ ff- ... i^ffr.T-rr- . ... .-re v J • —

Next

/
Thumbnails
Contents