Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.6.a/3)

1972-05-04

I* Itt kellene tenni valamit. Az állami vezetés nem jó néven

veszi a sok továbbtanulást. Ezen a téren a szakszervezet sem áll a hivatása magaslatán. Az emberek játszva szerets 101f

nek művelődni, ez is egy lépés a közművelődés szint emeléséhez és nem öncél. Munkahelyen közművelődésről beszélünk,

Vi";

ehhez hozzátartozik, hogy az emberek műveltségben fejlödjenek.

Három témáról beszélhetünk itt:

a./ szakmai oktatás

b./ párt oktatás

c./ közművelődési oktatás.

ti Yan egy olyan réteg, ahol ez a három összekapcsolva kell,

>■ "-.fi ■•'Stí (f®

hogy legyen. Pl. a 4o éven aluli korosztály, akiket ösztönözni kell, hogy műveltté váljanak. 4o éven felül a közművelődésnek olyannak kell lenni, hogy szakmai és politikai szinten valóban sokat adjon az embereknek. Sok tudományos intézetnél alapvetően befolyásolná a munkaerővándorlást is.

: fln Ö,

Inokai elvtárs:------------------------Vida elvtárs felvetett kérdéseihez kapcsolódik. Ezen a téren a KGMTI kivétel. Az, hogy az állami vezetés a továbbtanulás ellen van, ez nem igaz. Pl: nyelvtanulás terén, oroszul csak a Szovjetunióban végzett ösztöndíjasok tudv nak és az esetleges iskolai tanulmányok során jobb ered-I

ményt elértek. Nyugati nyelveket csak idősebbek beszélnek.

Tárgyalási szinten alig van nyelvtudással rendelkező.

13oo főből 83, ebből 35 orosz nyelvet tud. Évi oktatási szinten az összlétszámból 10 % állandóan tanul. Osztályvezetői beosztáshoz egyetemi végzettség és általában csoportvezetői beosztáshoz középfokú végzettség kell. A továbbtanulók helyett általában a kollektíva dolgozik. Az iskolai tanulmányaik befejezése után veszik a sátorfájukat és elmennek a vállalattól. Oktatási vonalon az is előfordult, hogy egy műszaki ember zeneesztétái tanulmányokat akart folytatni. Szakműveltség után belső szakmai műveltséget kellene folytatni.