Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.6.a/3)

1971-04-07

JJi / Héhány gazdaságpolitikai kérdésről ^

A Politikai Bizottság napirendjére tűzte a munkaerőmozgás mértékének, okainak és arányainak vizsgálatát. Megállapitptta hogy 1965- és 1970 között kb másfél millió esetben történt munkahely csere, és ezeknek 30-40 %-a indokolatlanul történt. Elsősorban a fiatalok és segédmunkások változtatták munkahelyüket* A szakmunkások és a műszakiak, akik munkahelyet változtattak, azok is általában az iparágon belül maradtak* 1968* január óta az állami iparban dolgozóknak 75-80 %-a nem változtatta meg munkahelyét*

A munkaerőmozgás nem kívánatos része a termelékenység és a munkafegyelem alakulását kedvezőtlenül befolyásolja* Szerepet játszott ^ a munkaerőmozgásban még az is, hogy a vállalati fegyelmi büntetések következmlnyei alól, a fegyelmezetlen dolgozók úl munkahelyükön mentesültek* A legnagyobb számú munkaerőmozgás a kereskedelemben, az építőiparban ós az épitőanyagiparban zajlott le* A munkaviszony megszüntetésében nem volt számottevő a minőségi osere, a fegyelmi felellősgrevonást eredményező vállalati felmondás, elbocsátás* A munkahely osere a szakmunkásoknál és a betanított munkásoknál a helybenmaradókhoz képest ÉifcacAu átlagosan gyorsabb bérnövekedést eredményezett* A segédmunkásomnál a vándorlók keresete átlagban kevésbé nőtt, mint a helybenmaradóké*

Mig a gazdasági mechanizmus reformja bevezetésének első, második évében a munkaerőmozgás mintegy 50 %-kal növekedett, 1970-ben ez a növekedés megállt* A fővárosban — a vidékről történő beáram—

: te

lás csökkent, sőt, megindult a visszaáramlás* A Pol.Bizottság megállapítása szerint a munkaerőmozgásnak az alábbi okai vannakt

1,/ /most az indokolatlan, egészségtelen mozgásról szólnánk/

’ Az a törekvés, hogy extenziv módon fejlesszenek;

2./ a közgazdasági eszközök elégtelensége;

3*/ a vállalatvezetés hiányosságai, uem kielégítő érdekeltsége, a műszaki fejlesztési eszközök hiánya;

4*/ a vállalatok nem hatékony intézkedései a meglévő munkaerők jobb hasznosítására, a munkaerőgazdálkodás színvonalának emelésére, a normák karbantartására, a belső tartalékok feltárására, a munka- és üzemszervezés megoldására.

ró'FteróteteYró ffliá.

*Pp' ■ |

1 .

Hte] ' — ;