Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1971-10-27
1 r—— ¥ v¥'. ff ¥7 .L. ró . •-.¥¥;¥ iÉMIiM#®#" —'—“* JMMtr* i ->*» - > „.a, ff 'V —-14-i * Rácz et.: Jó lenne illusztrálni egy pár jellemző példával, ami rór /folyt./ mutat arra, hogy hogyan lehet demokratikusan, és hogyan antidemokratikusan vezetni. Talán a pártszervezetek szol- 1 gálhatnának ilyen példákkal. ► , ,, t ' ’ ' ' ■ 7 7'; - v . . ■ ■:¥/;■■ • : ' ■ ‘ , ■ ffff-Vff Késa E. et.-nő: Kapcsolódik Rácz et.-hoz, hogy a termelés területén nincs Üzemi demokrácia. A technológiai folyamatoknál részben azért, mert azonnali intézkedések kellenek, másrészt, mert előírások vannak, tehát csak a technológiai fegyelem betartásáról lehet szó. ! A vezetés: Sokszor a kollektíva dönt olyan kérdésekben, ami a vezető hatáskörébe tartozik. Ipari, üzemekben gyakori ez, a tehetetlen vezetőnek a stílusa. Ha nem tud egymaga dönteni, akkor megpróbálja áthárítani a felelősséget. Sokszor a pártszervezetet odahívjál asszistálni, s miután a pártszervezet nem készült fel az ilyen döntésre, mégis kérik a segítségét a döntés népszerűsítésére, vagy megmagyarázására. Gyakorlatilag nem tisztázott az egyszemélyi vezetés és a demokratizmus viszonya. r* Az üzemi demokratizmus az egyik leggyengébb pontja a szak-1 > szervezetnek. A szakszervezeti bizalmik - az^emberek vé- > leménye szerint — semmi módon nem .tudnak segíteni az üzemi demokrácia kifejlődésében. A SZOT Kutató Intézet vizsgálata szerint a szakszervezetek többsége nem akar élni a vezetők munkájának véleményezési jogával, mert az személyi konfliktust von magaután* Az egyik kérdés, hogy a szakszervezetnek rendkívül sok feladata lenne, de eddig keveset tett. A másik, hogy a legutóbbi szakszervezeti- és pártválasztások eltérőek voltak. A szakszervezeti választások rendkívül viharosak voltak, mert a szakszervezetek munkájával kapcsolatban a tömegek igénye és a felülről megfogalmazott igények I nem mindig esnek egybe; a kettő között őrlődik a szakszervezet. Azért van, hogy a tömegigény kritikával él; a tényleges munkában ez hatott. A pártszervezet sokszor dolgozott a szakszervezet helyett, te Ezt átmenetileg néha még vállalni is kell addig, amig ösztönzésről van szó, hogy ne hagyja figyelmen kivül a tömegek véleményét, rávenni saját munkájuknak a hatéko, nyabb és rugalmasabb, tartalmasabb elvégzésére. r ' . -i-., A függési rendszer az, amely megakadályozza az üzemi demokráciát •"Nem érdemes beleszólni a döntésekbe", mondják . az emberek, -tartalmilag ez véleményeltéréssel jár, (amiért később megkapják a tetorziót. Ez ellen a függési rendszer ellen úgy próbálunk védekezni, hogy bizonyos funkcióban lévőket elmozdithatatlanná teszünk, de ez nem elég. Egy csomó olyan hátrányos helyzetet lehet még teremteni még akkor is, ha nem rakhatják ! ki. A függési rendszernek ez a kiemelési rendszere kevés. Hogy ne alakuljon ki a félelem, javasolja az üzemi demok* - ... rácia gyakorlatában a kollektív döntéseket, mert kollektív döntés esetén kevésbé lehet egyéni bosszút állni. ' * ró• t : ■ . JG> ® ¥ ¥' *■ ' ; ' v ' , •¥'.’ ¥■¥' ................... ■' ............I .1 I.U ................... .......................................... * * \
