Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.6.a/3)

1970-05-05

'

1- 2 -egymást, nem vállalkoznak kezdetben arra, hogy a ta—

u !FÍk a KIsz*ffe i így a hosszú várakozás alatt visszaesik lelkesedésük, az úttörőknél megszokott mozgalmi tevékenységük «

Ugyancsak visszaesés van a tanulmányi idő utolsó évéhen, amikor a fiatalokat elsősorban az érettségire, az egyetemi felvételre, a szakmunkásvizsgára való felkészülés foglalja el.

0 közép- és felsőfokú tanintézetekben a tanulók terhelése változatlanul nagy, A heti 35 kötelező óra melTett'az órákra vaT3~fel— les egesz délutánokat vesz igénybe. Azok a tanulók, akik a továbbtanulás érdekében szakkörökben, különórákon vesznek részt,gyak— ran csak este jutnak hozzá, hogy másnapra felkészüljenek. A tanulók túlterhelését fokozza, hogy a szakirányú iskolákban egyes tárgyakból nincs megfelelő tankönyv. Ugyanakkor az is nehézséget okoz, hogy a tanárok egy resze korszerűtlen pedagógiai módszerekkel tanit,

bukások száma az 1969/70—es tanév első felében iskolánként 12—18, a 12.sz. Szakmunkásképző Intézetben 20, az Építőipari Szak— középiskolában 37 %<, főleg mato /bikából és nyelvekből. Okai: gyen— ge felkeszültseg, a helytelen pá.lyavalasztás, a középiskolai munka szokatlansága, egyes pedagógusok helytelen szemlélete, a szülők igénytelensége, nemtörődömsége.

A tanárok óraszáma köztudottan magas. Különösen az osztályfőnököknél probléma, mert a nagylétszámu osztályokban nincs elég idő a személyiség megismerésére. A matematika és a nyelvszakosoknál a dolgozatok jelentenek nagy megterhelést A magas óraszámok gátolják 8 korszerű felkészülést> az infenziv, elmélyült munkál;* A pedagógu— sok egy része nem tud lépést tartani a tanulók politikai, irodalmi, művészeti érdeklődésével. Jelenlegi oktatási rendszerünk magasabb tárgyi tudást biztosit az ifjúságnak, de ez nem párosul mindig magasabb szintű nevelőmunkával. A pedagógusok és a diákok túlterheltségét a reform nem oldotta meg.

Az iskolai pályaválasztó munka megfelelő. Már az I-II. osztályban érdeklődnek a tanulok el*.ói¥"iései iránt, a III-IV. osztályban tervszerűen folyik az előkészítés. 0°'—órákon előadásokat szerveznek, több szülői érff. ..^z/etet tartanak, a KISZ- ben is ^foglalkoznak vele, Ennek ellenére az isk ‘la helyes befolyása a szülök akaratával szemben nem nagyon érvényesül.

. A gimnáziumok tanulói 40—50 %~ban kerülnek fe'isőfoku oktatási ’ intézményekbe, 40-50 %-a szakmunkás tanuló lesz, a többi adminisztratív munkakörben helyezkedik el. A szakközépiskolákból évente 15—20 fő tanul tovább, a többi végzettségének megfelelő munkakörbe kerül. A EEEG-T és a két szakközépiskola végzett hallgatóinak elhelyezkedesi problémái nincsenek. A szakmunkásképző iskolában kozmetikus szakon túlképzés van.

XI./-A diákok eszmei—, politika. ~x erkölcsi ar -ulata

poliijtoi fejlődése, erkölcsi magatartása nem választható el az egész társadalom helyzetétől, fejlődésétől, nézeteitől. A társadalom pozitív tendenciái, de a meglévő negatívumok is, megtalálhatók a fiatalok között,- tükröződnek zézeteikben,

I

• /.

I rÁ’t L ■

! M<*

*

___________________________■ |- ■ ........- . . ...... .. —. - - - , ■rirra———'

' : ■ /' f

i

"■h 11 . 1 i