Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.6.a/3)

1970-05-05

Ü 1

2. A közéleti, közösségi tevékenység szerepe Ui ^ az ifjúság nevelésében; az ifjúság képviselete, érdekvédelme

a) Még nem alakítottuk ki annak a módját és formáit, hogy felkeltsük az ifjúság igényét a közéletben való részvételre, pedig forradalmi gyakorlat és élmények nélkül nem lehetséges a forradalmi ludat kialakítása. Ebben a szocialista irodalom, művészet csak közvetett élményeket adhat. A szocialista demokratizmus kiszélesítésének lehetőségével élve olyan formákat, módozatokat kell keresnünk, amelyekben az ifjúság közéleti aktivitása a legjobban, legegészségesebben kifejlődhet és érvényesülhet. A közéleti aktivitást csökkenti, hogy a feladatok, amelyeket az ifjúság elé állítunk, gyakran nem elég vonzóak, némelykor csak álfeladatok, az esetek többségében utasításra, nem pedig a maguk elhatározása alapján végzik el őket.

Ha életkor szerint vizsgáljuk, miként éli a mai ifjúság a maga, viszonylag autonóm társadalmi életét, azt kell mondanunk, hogy az általános iskolás korúak számára a probléma lényegéül ben rendezett, de ott sem tudják még maradéktalanul kihaszq nálni az úttörőmozgalomban rejlő lehetőségeket. Nagy részben

] megoldatlan azonban a helyzet az idősebbeknél. A 14 éven felüli fiatalok sok helyen minden átmenet és próbatétel nélkül kerülnek az ifjúsági szervezetbe. Ez számukra közéleti vonatkozásban — legalábbis fór inai, módszertani szempontból — szinte felnőtt formákat jelent, életükből egy csapásra eltűnik a játékosság, a romantika.

A felsőiskolás diákság eszmei-politikai nevelésének is egyik leggyengébb pontja, hogy igen szűkkörüek a hallgatók társadalmi-közéleti tapasztalatai, a termelőmunkásokkal és az élenjáró politikai erőkkel való érintkezései.

/te/ítetete/ ,-i. . 4 -X'dS v

® . • ‘ - t:. ’ M' 7

GO

I

sRplIgpi <[bbb llo / 1

e -SÍ

^BpflX