Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1970-05-05
te te:1: • ;■'■: :; ■ ■ te ■"'::■ tete:te;te;te.;:,:,v.:5:,: ; ■:. :: : te : .P^,..: '■: te.te;te';,te .te;;-.;vtete:::;:tete;te^^ ;te;; -: V ,. : ;.'■ -...................................................................... láimMMMMMgMwM RM iBMmiBM M ra 1 feladatok fontossága és nagysága sokszor alatta van képességeiknek, szakértelmüknek, rátermettségüknek és a munkásosztály átlagát meghaladó általános műveltségüknek. Az ifjúmunm kások aktivitását gyakran akadályozza továbbá a bizalom hiánya, ■ a nevelés és képzés következetlensége, a bizonyítás lehetőségé-H nek elégtelensége. A parasztfiatalok társadalmi, szociális helyzetében és politikai nézeteiben alapvető változást hozott a szocialista me- H zőgazdaság kialakítása és állandó erősödése. A mezőgazdaság■ bán is megszilárdult szocialista termelési mód nagyobb követelményeket állít a munkába kerülő fiatalok elé, ugyanakkor a ■ lehetőségeik is jobbak, hogy felkészüljenek a nagyüzemi gaz|te dálkodásra. Töbhségük a szocialista rendszert, s benne a nagy-K üzemi gazdaságot természetesnek tartja. A mezőgazdasági átszervezés, az ipar fejlődése és a városiasodás meggyorsulása révén lényegesen növekedett a falu társadalmi átrétegeződésének üteme, s ez legintenzívebben a fiatalokat érinti. A fiatalok szabadabb mozgása részben a szülők megváltozott társadalmi helyzetének a következménye, másrészt azonban a fiataloknak a szülőkétől eltérő társadalmi mozgását is tükrözi. A végbement ■ nagyarányú változást mutatja, hogy 700 ezer , falusi fiatalból ■ már alig több mint 300 ezer dolgozik a mezőgazdaságban. A tulajdonviszonyok megváltozásával falun is megszűntek a Rj korábbi osztály tagozódásnak társadalmi, gazdasági okai. Meggyorsult a vagyoni, vallási, származási alapon évszázadok során kialakult mély ellentmondások társadalmi méretű elhalása. Az átmeneti időszakban azonban űj ellentmondások is keletkeznek. Bár ezek nem osztályjellegűek, mégis ellentmondásosan hatnak: »| mint pl. a fiataloknak a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyük szerinti differenciálódása, a szakképzettek és a kéf§I pesítés nélküliek, áz állandó és időszaki beosztásúak stb. különbli sége. Általános tapasztalat, hogy a termelőszövetkezeti tagság *1 körében még mindig a fiatalok és a nők szorulnak a leghaté:|v konyább érdekképviseletre. A társadalmi, gazdasági, kulturális viszonyok a legelmaradottabbak a tanyákon és a kisközségekig. ben, pedig ezeken a területeken él a parasztifjúság jelentős részé. Ez is közrejátszik abban, hogy rendszeresen csak kisebbik részük érdeklődik politikai, társadalmi kérdések iránt. Ha csökkenő mértékben is, de körükben található meg a legtöbb vallá-