Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.6.a/3)

1969-04-28

• \ ff «-7-■ V • i ' '■ ? X i Szacski et.: Vannak-olyan munkahelyek, amelyek csak 2-6 hónapig tarta­" ' nak. Ha pl. egy itt dolgozónak szándéka van jelentkezni a párt­ba, nincs is módja, mert a munkahelyét változtatja, a szerveze­ti szabályzat ezt pedig nem engedi meg. Egyébként is ezek az emberek megkívánják, hogy többet foglalkoz­zanak velük. x '; . ' 7; • * •/’. -Y 7. x ’•Y . (tó...... v' X„ -. • 3x77.'-x.Y- •• - x'- ;.-’;;x ' - ' • Szeili et.; Itt is elhangzott az ifjúság néhány problémája. A KISZ KB. decemberben tárgyalta a munkás ifjúság helyzetét, sok olyan ko­moly probléma van, amelynek a megoldása nagyon aktuális. A kerületi sajátosságokból adódó néhány kérdés, a továbbtanulás kérdése: ezzel, hogy probléma lesz az utánpótlás vonalán, már a VI. Kongresszus is előre megfogalmazta, még sem történt sem­mi. Olyan szemlélettel találkozunk sok esetben, még a pártmunkások körében is, hogy a fiatalok nevelése a KISZ feladata csupán. Nem kívánjuk szétválsztani a nevelést; a fiatalok érdeklődése is segit bennünket, ennek ellenére ki kell hangsúlyozni, hogy a fiatalok nevelése ossz társadalmi feladat. A nevelést magunk­ra kell vállalni, de nem lehet egy fiátal felé olyan követel­­y ménnyel fellépni, mint a párttagok felé. Ezt a kérdést csak a­^ zért említem, mert nézetbeli probléma van.- Kerületünkben kb. 15 % a munkás fiatalok aránya. Bizonyos mér­tékig tapasztaljuk, hogy a szervezeti nevelő munkát javítani kell a kerületi munkás fiatalok körében. A középiskolás réteg 5o %-ot tesz ki, a tervező irodák a többi. Bizonyos mértékig háttérbe szorult a munkás ifjúsággal való foglalkozás.- Az érdekvédelem terén is vannak előrelépések, de még nem ki­alakult forma; Mindössze 5 éve jött létre, amely sokrétű fela­datot ró ránk.# 4 * i Saját kerületünkben, a munkás ifjúság helyzetét figyelerabe­­véve nagyon nehéz szervezeti és nehéz nevelési körülmények^ vannak. Legtöbb helyen munkaidő■alatt társadalmi, politikai nevelő munkát végezni nem lehet. Van egy-két hely, ahol a KISz­­titkár gazdasági munkája olyan, hogy mellette el tudja látni a kívánt feladatokat, de ez elég ritka, legtöbb esetben nem 7J jutnak ki a fiatalokhoz. Pl. a Vendéglatipar lo-13 álapszerve­zetét sem lehet ugyanazzal a mércével mérni, mint a tervező irodákat. Ha mércét állítunk,- sokkal helyesebb magunk felé magasabb igé­nyeket támasztani, de más mércével kell mérni az objektív le­hetőségeket. A szakszervezettel való közös együttműködés nagyon fontos. Sok hiányosság tapasztalható. Sokszor még formailag „sem került megszövegezésre, a fiatalok érdeke a Kollektív Szerződésben, ill. nem olyan súllyal szerepel, mint ahogyan azt szerettük volna egyes helyeken. Ilyen probléma a tovább „tanulás kérdése; de bé­rezési problémák is vannak a fiatalok körében. A Koll. Szerz. két évre szólt. Felkészítettük a vezetőséget, hogy megfelelően képviseljék a fiatalokat. A KISz-vezetők egy része túl fiatal, vagy képzetlen, nem biztos, hogy minden esetben partnere tudott lenni a vállalat-vezetésnek. ügy érezzük, hogy nem volt megfelelő a támogatás, amit a fiata-7 lók kaptak. Egy'technikus, vagy egy sm. nem is rendelkezhet o­­lyan képzettséggel, mint egy vállalati vezető. Itt olyan segít­séget kérek, hogy a fiatalokkal többet foglalkozzanak a meggyő­zés terén. ! A 4 - . tó..- ; - : ' • ... ' , • * ‘ X‘ j „ t ,• \ ■ -i + [ **'" i r i

Next

/
Thumbnails
Contents