Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1969-04-28
ÍÉÉ i ??■/ : ' . ; ■ . Í - Elsősorban a szociológusok körében találhatók a párt politikájával szembeni nyilt, opponens vélemények# Ehhez részben oz is hozzájárult, hogy„az elmúlt két esztendőben tovább erősödött a polgári szociológiával való közvetlen érintkezés. Ez a szorosabb érintkezés azonban nem jár együtt a polgári szociológia megfelelő kritikájával, ellenkezőleg, a polgári szociológia egyes isko— Iáinak valóságos kultusza alakult ki* A marxista kritikára különösen bénitólag hat az a hazai szociológiai irodalomban is napvilágot látott„értékelés, miszerint a szociológia világszerte dezi— deológizálódik, politikamentes szaktudománnyá válik, az "ideológiai” megközelítést a "tudományos" szőrit ja ki, amelynek nem elengedhetetlen kritériuma a marxista szemlélet. Különösen élesen vet fel politikai problémákat a társadalmi struktúra vita, amely a párt szövetségi politikájával, a munkásosztály ys vezető szerepével. a munkás—paraszt szövetség értelmezésével kap*# osolatos, valamint a bürokrácia vita, amely összefügg az állami és más politikai intézményeink jellegének megítélésével, munkájuk értékelésével és a bürokratikus hatalmi elit koncepcióját felvetve, több pontos az "uj osztály" elméletéhez közelit.- A társadalomtudomány területén — az általános helyes elgodnolások mellett — lehet találkozni: a polgári és kispolgári nézetek kritika nélküli alkalmazására, felhasználására, a polgári és marxista nézetek összeegyeztetésére, osak az empirikus kutatásokra való támaszkodásra és nem kellő marxista elméleti általánosításokra való törekvéssel.- Értelmiségi körökben egyesek felvetik a marxizmus "pluratiszti— kus" felfogásának gondolatát, valami "több féle" marxizmus lehetőségéről beszélnek, vagy úgy vetik fel, hogy ki, vagy kik hivatottak a helyes álláspont meghatározására. y - Többen kétségbe vonják - főleg műszaki körökben - a marxista ideológia meghatározó szerepét a gazdasági és társadalmi élet fejlődésében. Szerintük a fejlődéssel, a jólét növekedésével párhuza— mosan, fokozatosan csökken a marxista ideológiának az emberek tudatára gyakorolt hatása.- A párt politikai téren töltsön be vezető szerepet, de a tudományos., t kulturális és műszaki vitákba ne avatkozzon bele, mert az sérti az "alkotás szabadságát".- Egyesek a nyugattal való "szorosabb kapcsolat" megteremtését szorgalmazzák* A Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok helyett a nyugattal való "előnyös" kapcsolatokkal példálóznak.- Nem egyszer találkozunk olyan megjegyzésekkel, melyek szerint minden "baj" oka a XX. kongresszusban koresendő, vissza kell térni az "erős kéz" politikájához. nézetek elleni harc a PB és a pártszervezetek munkájának állandó szerves részét képezi. Szinte valamennyi határozatunkban, a párttagság gyakorlati politikai tevékenységében általában megnyilvánul e nezetek elleni politikai, ideológiai fellépés. . Pl 7 : ./. ' I í ^ i i — -_____ — mp__ii ".i' ~ 7 ~~— ~ — ..-***»■■ n .. .. -~mr
