Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1969-04-28
i .■?„Jantner et*. A választott munkások aranyát — a Kor, Tanácsnál és egyeb * - ,szerveknél - nem tudja megmondani# , ^ Kada et.: Felkéri az elvtársakat a hozzászólásokra, egyben tájékoztat: - -------------**7a a PB ülést, hogy a Pártbizottságban 2o-22 % a munkások aranya, ami időközben csökkent, mivel változások voltak.- A párttagságnál a fizikai dolgozók aránya 18 %.- A Tanácsnál is csökkenés van, mivel egyáltalán csökkenés állt be. Nem lehet figyelmen kivül hagyni azt a tényt, hogy a jelölő gyűléseken ma még sokat számit, hogy valakinek jó kifejező készsége van. Hozzászólások: Bauer et.: Az anyagot jónak tartja, tartalmazza azokaz az adottságokat, ---------------amelyek a Vendéglátóip. V. területén is jelentkeznek.- Vargáné et.-nő kérdésére: A V.V. helyzetében munkás kategóriá-' ba tartoznak a segédmunkások, a vállalati létszám 35 %-a. A y ’ szakmunkások további 2o %-ot jelentenek a szakképzettséget nyert üzletvezetőknél. Kb. 175o fős munkáslétszám van a 22oo főhöz viszonyítva.- Az anyagban felvetett fluktuálás kérdése a sm. állományban jelentkezik. Ez a mennyiség és a minőség rovására megy. Több helyen fel kell számolni az étlqoszerinti szolgáltatást. A fizetés 2o %-kal alacsonyabb szinten áll az átlagosnál. Hiába irják ki a hirdetéseket felvételre, fizetést mindössze looo Ft-ot tudnak adni a gyárak 18oo Ft-jával szemben. Kéri az illetékes szakvezetés és a PB segítségét.- A Vállalatnál dolgozó sm. állomány általános szintje, rendkívül alacsony. A nagy fluktuáció következtében nem is tudnak ezen segíteni. Az alacsony fizetés nem vonzza az iskolát végzetteket. 1- Az anyag nem értékeli a Szocialista Brigádok munkáját, pedig I y ez elég nagy súllyal szerepel a termelő munkában, l’obb mint 14ooan versenyeznek a "Szocialista Brigád" címért. Ez a munkájukban ténylegesen jelentkezik. Inokai et.: A fluktuáció kérdése a KTSZ-ak rendeletéinek készítésekor "másodlagos szempont volt. A KTSZ-ek és a különböző kisipari engedmények kiadásával a* helyzet egyre romlott.„A különbségét néha-néha csak rendkívüli jutalommal lehet szépíteni. Ez a téma ráhatással, neveléssel nem oldható meg, ha nincs mód arra, hogy a bérezést egy szintbe hozzák. Lehetetlen állapot, hogy egy dolgozó egy második műszakban a“ TSz-nél kétszereset keresi. A tervezési csoportok is elburjánzottak, a TSz. nevében többet kapnak, mint itt. A mellékállással kapcsolatban felhoz egy példát,„hogy a közelmúltban is ilyen kérelemmel fordult egyik dolgozo, egyetemen vállalt mellékállást. Megadta az engedélyt a körülményekre való tekintettel és azért is, mert mindössze két hónapról van SZ ó A fiatalok körében való mozgás anyagi okokra vezethető vissza. Talán ez kevésbé jelentős a tervező intézetek vonatkozásában, inkább az ipari intézeteknél, vállalatoknál van ennek nagyobb jelentősége, különösen a jó szakmunkás képzés szempontjából; a munka és a szakma becsülósére való nevelés. ! U . ____________________________________ I \ \.......... »i'nwwiw i*y II 1 > -2-