Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1965-03-24
... » ^ ff „/‘"ff" . N 44 I A ^ * "* G ** Ezek a számok véleménye szerint csak irányszámok lehetnek a jövőt tekintve. Ti, számolva a fejlődéssel ezek az értékek nem lesznek de nem is lenetnek reálisak, A különböző felujié tásokra pedig - mivel ilyen normák nem állnak rendelkezésre - Ft, összegeket nem is jelöltek meg,- A terv nem egy lezárt időszakra vonatkozik, pl, nem nevezhető 2o éves távlati tervnek mivel a kerület teljes beépítésére készült, ugyanis a beépítésre váró telkek a kerület {jövőbeni városképi alakulása meghatározott ez adja meg a lehetőséget arra, hogy megállapítsák, milyen szakági fejlesztések lesznek szükségesek abban az esőtben, na minaen építési lehetőséget ki fognak nasználni.- % még ütemezni sem lenet a létesítmények megvalósulásának időpontját, "nnek ágylk óka az, nogy a kerület nem alkalmas lakótelep építésre, bár a foghijak beépités/e is azt a konzekvenciát vonja maga után, hogy a lakosság számának növekedésével a lakosság kulturális, egészségügyi é3 egyéb ellátottság! igényeit ki kell majd elégíteni, de ezen járulékos létesítmények természetes mindig az adott időszak gazdasági leírt hetŐ3égeitől függenek, - Felmerülhet a kérdés a vitában, hogy hogyan biztosítsák mégis a járulékos létesítmények helyét. Ezzel kapcsolatban tisztázni keli azt, hogy a járulékok kétfélék, Vagy olyanok, amelyek az egyes lakóházakban nyernek v elhelyezést, ebben az esetben azok létesítése a lakóház megéépitésével egyidőben lehetséges•osak. Másrészt olyanok, melyek külön telket nagyobb létesítési költséget igényelnek.- Fővárosi viszonylatban készült olyan intézkedési terv, mely lehetővé teszi, hogy épitési tilalmat mondjanak ki azokra a telkekre, melyekre a lakosság szempontjából szükséges létesitméjyeket kell elhelyezni. Ennek alapján ezek a telkek jtiem ép-thetők be csak a megjelelőlt intézmény létesítévéel,Az önálló létesítmények építése nemcsak attól függ, hogy a lakosság számának növekedése az adott területen elérte-e már a szükséges szintet, hanem attól is, hogy az adott tárca a megfelelő beruházási hitellel rendelkezike. Az elmondot^ takból világos, hogy az épitési tilalomnak hatása van. Pl, 0 ,az OTP. öt emeletes társasházat kiván építeni a Hegyalja-ut l.sz. telekre, de ez a telek az elmondottak szerint épitési tilalom'alá esik, mert a létesítendő épületbe be kell építeni egy körzetorvosi és gyermekrendelőt. Természetes az OTP. vonakodik egy kb. 35o n? alapterületet ilyen célra átadni^ mert ha ezt nem adja át, úgy a lakásokat más áron tudja értékesíteni, igy nagyobb lesz az akkumuláció, Épitési osztályunk pedig épitési engedélyt csak abban az esetben ad, ha a kívánt létesítmény helyét biztosítják. Ez annál is inkább lényeges kérdés, mert a hegyvidéken ez az egyetlen magas beépítési lehetőség és b rendelőt máshol elhelyezni nem gazdaságos, de nem is lehetséges.Az előterjesztésben a III', ötéves terv program külön fejezetként szerepel. Ezzel kapcsolatban meg kell mondani, hogy ez is csak program, melyet úgy készítettek, hogy ehhez sem mutatóazámokat, sem várható hitelkeret összeget felügyeleti hatóságuktól még nem kaptak, tehát ezt a tervezetet is úgy kell tekinteni, hogy a VB. ezt tartja sürgőjísnek és talán elérhetőnek is az elkövetkezendő öt év alatt,Köszönetét mond a Hazafias Népfront Bizottságtól a Tanácshoz érkezett javaslatokért, melyek közül jó néhányat felhasználtak, amelyet reálisnak tartottak az anyag végleges elkészítésénél, Elhangzottak azonban olyan javaslatok is, melyekkel nem lehetett egyetérteni.• A vári közlekedéssel kapcsolatban is sokféle javaslat elhangzott - a döntés joga nem a kerület hatásköre - tudomása azé" • í ’ ' <' * • 0000' * • te*,.. U • -----— I. mi ***** (■•
