Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1964-10-13
f . — .— Wl... j"'1 ' ' ' jflj \ keB 92 ^kotók körében jelentkező nem marxis- Elterjedt jelenség, hogy „mai téma” ürügyén J ta nézetekkel és idegét múlt művészi elképzelé- életünknek csak a negatív vagy periférikus vosekkel. násait, általában torz és káros tüneteit választ-Az irodaiam és művészetek egész története ü'ák ki, ábrázolják, holott a szocialista irodalom-*, bizonyítja, hogy a fejlődés fő vonalában azok 0 és művészeteknek éppen az a megkülönaz alkotások álltak, amelyek igazi társadalmi böztető vonásuk, hogy nem csak „leleplezéssel” problémákat vetettek fel, s azokat a dolgozó tö- szolgálhatják a társadalmi haladást és az emmegek törekvéseinek, a történelmi haladásnak ber nevelését, hanem társadalmunk pozitív foszellemében dolgozták fel. Ennek ellenére egyes tyamatainak, a szocialista építés fő áramában körökben még mindig elevenen élnek hamis él° embernek, eszméinek és tetteinek ábrázolá- . m polgári illúziók, amelyek az alkotónak a társa- sáYal is- Nem_elég...c,sak azt.megxnutatni,JiPgy \ dalmi gyakorlattól, az osztályharotól, a politi- m^éppen nem lehet és szabad élni, hanem a?t • kától független vagy afölött álló szerepet tu- is ábráz°lm kell, hogyan lehet emberhez mél- , lajdonítanak. Némelyek azt állítják, hogy a po- t5án élni. m litika kompromittálja az írót és a művészt s A békés egymás mellett élés politikájának uAi02 0rad tlszta> akinek soha semmi köze a helytelen értelmezése, a nemzeti egységpolitika i . 2 , kapcsolatban hamis nemze- meg nem értése, az ideológiai helyzet bonyo-I e í e meletet is hangoztatnak, megpróbálják lultsága, alkotói válságok és személyes problé-Ék a „bűnös 'idősebbeket és a „tisz- mák gyakran eredményeznek az irodalmi és 9 a Uatalokat. Vannak olyanok, akik az irodai- művészeti életben hangulati változásokat, amemat es a művészétét a nemzeti élet legfonto- íyeket egyesek „rossz közérzetnek” neveznek, sabb, a politika fölött álló tényezőjének tekin- Íróink és művészeink közül sokan nem tájéko- es valamiféle romantikus vátesz-elméletet zódnak megfelelően a nagyvilágban, de nem ishirdetve az ítélőbíró szerepében akarnak tét- merik eléggé társadalmunk fejlődésének fő tenJY sze egm. Ezeknek a nézeteknek előtérbe kerü- dendáit, az ország gazdasági, politikai és kul-l lese nyilván összefügg azzal, hogy az ellenfor- turális helyzetét sem. Alkalomadtán a valóság radalom előtt nem egyszer megbomlott pártos- tényeit csak a saját, sokszor vélt sérelmeik I . ság és objektivitás, pártosság és realizmus, pár- alapján ítélik meg és szubjektív kedélyhullámoss g es művészi szabadság egysége. Ez azon- zásaikat az egész ország helyzetére vetítik ki. an nem szolgálhat ürügyet a pártosság és ál- A befeléfordulás, az ország életének nem isme-/ talaban az elkotelezettseg kétségbevonására. rés6) a nép iényeges igényeinek és szükségle\ Irodalmi és művészeti életünkben is hat a na- teinek meg nem értése ,a szocialista törekvések \ cionalizmus, amely provinciális elzárkózottsá- kibontakoztatásának egyik legfőbb akadálya. gában, a magyar történelem megszépítésében s A ... , „ 4 „ u -4- -u A művészek alkotomunkajaban találkozunk az osztalyharcok háttérbe szorításában, a nem- , , ... zeti sajátosságok agresszív túlhangsúlyozásá- meg formallsta kiserietek felújításával es eseban jelentkezik. Ennek gyakran velejárója - a lenként a közérthetőség követelményeinek^ békés egymás mellett élés politikájának félre- arisztokratikus semmibe vételével, ami pedig / értése alapján is — a nyugati polgári irodalom falat emel a művész és a közönég közé. Más- / I és művészetek különböző irányzatainak kriti- részt — főleg az úgynevezett könnyű műfajok, •9 K. I \ katlan fogadtatása, amit rendszerint az interna- szórakoztató műsorok, táncdalok iránti szük-Ucionalizmus háttérbe szorítása és a szocialista séglettel, vagy a „színes” lapok népszerűségé-’ i {országok művészete iránti közömbösség kísér. vel visszaélve - sokan az elmaradott Ízlésvilág-Természetesen ismernünk kell a tőkés országok hoz igazodnak, sa kispolgári szentimentalizpolgári irodalmát és művészetét is, a tájékozó- musnak) erotikának; giccsnek tett engedmédas azonban nem jelentheti a társadalmunktól , , , , ,, ... 1-4.4 . , , m , 1 , „ ,, ,4 ... ,. nyekkel kulturális selejtet terjesztenek, idegen eszmei áramlatok befogadását. Márpedig J J egyes művek a „mai téma” ürügyén gyakran a A szocialista törekvések támogatásában, va■ polgári irodalom és művészet ismert problé- lamint e polgári, kispolgári jelenségek bírála-I | máit veszik át, legfeljebb bizonyos mértékig tában nem elég következetesek sem az egyébaktualizálják, „átmázolják” azokat. Művészeti ként fejlődő marxista kritika, sem hivatott kul- > életünkbe polgári, kispolgári filozófiai nézetek turális intézményeink. 1 I hatolnak be, egyes műveket áthat a történelmi távlattalanság, szorongástudat, egzisztenciális- Mindenekelőtt nem érvényesítik eléggé munta életérzés, öncélú moralizálás: a polgári de- kájukban a szocialista realista irodalom és mű* kadencia. vészét célkitűzéseit. j
