Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.6.a/3)
1958-10-03
f egy beszámolóból, az nemcsak a beszámolóra vet fényt, hanem arra is, aki feljegyzi. Szerinte senki sem akarja a munkásosztály tagjait a giccsnek tapsolok közé sorolni, de véleménye szerint tudomásul kell venni azt, hogy a munkásosztály is a kapitalizmusban született és magával hozott polgári behatásokat. Utalva a "Csárdáskirálynő" moszkvai sikerére, megyjegyzi, hogy ez semmiesetre sem jelentheti azt, hogy ott valamiféle giccshullám van és nem hozható összefüggésbe az 1953-54 évi magyarországi giccshulIámmal, amikor az volt az irányelv, hogy utat kell nyitni két műfajnak, amit addig elnyomtak, az operettnek és a cirkusznak. Ez is mutatja, hogy Magyarországon a revizionizmus milyen tudatosan nyitotta meg a kaput a giccs előtt és hogy ezt ki lehessen szó- . ritani, ahhoz olyan hadseregre van szükség,„amely a kultúra területén indit ellentámadást, s nemcsak le kell parancsolni a giccaet a színpadról, hanem olyan müveket kell szinré vinni, amelyek a szocialista művészet szolgálatában állnak. Az oktatásba bevont pedagógusok 9o%-os arányáról az a véleménye, hogy ez nagyon "szép menyasszony", s emögött nincs 9o%-os lelkesedés, s ez nemcsak előadó kérdés. Végül saját tapasztalatáról beszél és egy példát amlit, hogy amikor ők felvesznek magas képzettségű kulturmunkásolcat, s egy ilyen alkalommal egy bányászgyerek került hozzá, aki irodalomtörténész és akiről kiderül, hogy közeli családtagjai valamennyien pártmunkások1, ő maga elvégezte az egyetemet, s nem ismeri a párt kulturprogrammját,. amikor is felvetődik a kérdés, hogy hogyan tudott a népi demokrácia ilyen "steril",a népi demokrácia, a marxista-leninista világszemlélet iránt érdektelen fiatalt formálni. ■ Hangsúlyozza tehát, hogy a kádernevelésnél kell elkezdeni a munkát, s egy percig sem lehetünk nyugodtak addig, amig ilyen emberrel találkozunk, mint akit példája s,orán említett. Bánkúti elvtára olyan magyarázatot fűz a színházak müsorpolitikájához, hogy annak* megváltozása a közönségsikertől függ, s bár nem lehet arra gondolni, hogy szervezetten megbuktassunk egy darabot, de valami hasonló módról bizonyára lehetne szó. Beszél arról, hogy nagyon helyes volna, ha pl. az üzemi kulturgárdák adnának valami tartalmasabbat, hogy a munkások izlésóra a pártszervezetek befolyást tudjanak gyakorolni, amit alá lehetne támasztani azzal, hogy valamiféle kultúrpolitikai konferenciákat is szerveznénk, ahol a kultúrpolitika különböző formáit tárgyalhatnánk. ' 7-7 ' ' - ' ■ • .7" . 1 .0 • ’ - ■ - //..■- ' ’ Szerény! elvtára úgy látja, hogy a vita a jelenlévőket talán jobban érdekli, mint az elvi kérdések megvilágítása, s ez részben érthető is. Reagálva a felszólalásokra, Abelovszky elvtárs megállapítását helyes-/"*1 b nek tartja, bá© kissé eltúlozta a dolgokat^ mert nem egészen úgy áll az, hogy valósággal elnyomják a szocialista-realista művészetet, bár kétségtelen, hogy előfordulna ilyen hibák, de nem azért, mert a párt nem küzd ez ellen, hanem mert még nem tud elég sikeresen küldeni ellene, mivel a képzőművészet•területén a szövetség most alakul újjá, valamivel jobb kommunista befolyással. Pl. Ék Sándor esetében szintén az a helyzet, hogy nem eléggé engedik érvényesülni ugyanakkor, amikor Walter Ulbricht elvtárs személyes kérésére nagy kiállítást rendezett a NDK-ban. Gárdonyi Éva elvtársnővel teljes egészében egyetért, ami nem azt jelenti, hogy egyszer,s mindenkorra mondjunk le a pártonkiyüliek oktatásáról, hanem azt a lenini elvet, hogy inkább kevesebbet, de jobban, s ha nem tudunk megfelelő előadókat felkutatni, akkor inkább mondjunk le a 9o%-ról, minthogy komprommitáljuk magát a marxizmus-lenijínizmus előadását a rossz oktatókkal. Ami a műszakiak világnézetének megváltoztatását illeti, ezt ^nem tudjuk olyan gyorsan megoldani és ennél elsőbbrendü is a pedagógusok világnézeti nevelése, bár a műszakiak között is van egy komoly reteg, amely igyekszik elsajátítani a marxizmust -leninizmust.Kaszás elstárs felszólalásában említésreméltónak tartja azt a megjegyzését, hogy"ha a munkásszülők követelnék gyermekeik halastó szellemben való nevelését a pedagógusoktól," a itt van a pártbizottságoknak és pártszervezeteknek a feladatuk, hogy meváltoztassák a muijkásszülők közömbösségét. A két félévszázad összehasonlitása tekinteteben ■ I i I % m i I . ^ } ^ ..../ —-____\ ■ ' .. - " / • " I "íj ’ ' ' ■' l/te ' "iY/lY-j í-6 -i / ~ ■ j.
