Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.6.a/1)
1989-07-01
1 Redő Ferenc a Régészeti Intézet küldöttet szóljon hozza es i :1 Szabó Lajos azI/4-es területialapszervezettol készüljön fel* Tisztelt Küldöttértekezlet, kedves elvtársak ! Valószinüleg nem tudok elég konkrét lenni olyan vonatkozásban, hogy bajainkra milyen orvosságot ajánlok, mert a konkrétumokat csak saját szakmám, saját szakterületemmel kapcsolatban^tudom illetékesen képviselni ezt ilyen alkalommal mindig meg is teszem. Itt most nem a konkrétságnak a szakszerű nevezetesen eppen mondjuk közgazdasági konkrétság, közigazgatási konkrétság stb. tekmteteben nem tudok megfelelni éppen ezert egy olyan problémáról szeretnek szólni, amire már több hozzászólás vonatkozott az eddig elhangzottak közül és ami a számomra az elmúlt hónapokban a legnagyobb gondot jelentette. Kénytelen voltam megérni azt, hogy a sajat párttitkárom kivált az MSZMP-ből több elvtársam elhagyta sorainkat és a velük való vitában hosszú ideig nem voltak eszközeim emáyekkel meg tudtam volna magyarázni, hogy ez miért helytelen. : IHBi Azért szeretném ezt elmondani, mert ugy érzem, hogy a legnagyobb problémám most az a válság, amiben az MSZMP van, az a válság aminek következtében kénytelenek vagyunk eltűrni azt, hogyha Televízióban elhangzik az, ma már természetesen senki sem meri vállalni azt, hogy marxista és más hasonló, több példát nem mondok, ezzel kapcsolatban. Éppen ezért szeretném önöknek elmondani, hogy kénytelen voltam, bizonyos sokat emlegetett viccnek a szellemében^hogy visszamenni Svájcba ahogy a Leninről emlegetik ezt visszamenni valamilyen olyan pontra ahonnan kiindulva fölépíthetem meggyőződésemet mint _ kommunista. A módszer amit használtam a fejlődés törvenyszerüsegeinek természettudományos analógiája. Ezzel kapcsolatban csak Darvm nevét említem önöknek, ugy találtam, hogy ezt az iskolában megtanultuk a fejlődés a természetben ugy megy végbe, hogy^mutációk jönnek létre, amelyek a természeti környezet az illető faj e^yes egyedeinek a génjeiben megjelennek és konfrontálódnak afiermeszeti környezettel melynek során kiderül róluk az, hogy életképesek,-e vagy pedig el kell tűniük. Ha olyanok ezek a mutációk akkor megmaradnak, ha nem alkalmasak arra, hogy életben tartsák az egyedeket akkor nem örökítődnek tovább eltűnnek. Ilyen modon örökítodnefiaz értékes tulajdonságok és tartják fenn a fajt. Egy szerves fejlődésre van ezen a modon lehetoseg. A masiktekintély akire hivatkoznék most Engels. Aki az embert és az ember által alkotott társadalmat a természet részének tekinti, és a termeszét törvényéit meghosszabbítja a társadalom törvényeire vonatkozólag is. Ezt teszem én is. Az egyik előttem felszólaló elvtarsamJTakacs Albert a piacot nevezte meg, mint a társadalomban működő azt a^ * mechanizmust lehetőséget, amelyik válogat két vagy több mutáció és életben engedi maradni azt amelyik jobban alkalmazkodott a ^ körülményeihez és elpusztítja azt amelyik nem. Nagyon előrevivő, helyes gondolatnak tartom, nem gondolom róla, hogy a piacnak, mint ilyen társadalomszabályozó nagyon széles értelemben vett fogalomnak a bevetése az feltétlenül a fizetőképes kereslettel^volna egyenlő. Ennek a struktúrának az eredményeként jön letre aztan a szerves fejlődés amiről meg kell állapítanunk, hogy az sohasem térhet el az elődjétől teljes egészében. 18o^-os fordulattal egyetlen mutáció sem viszonyul az őt megelőzőhöz. Szeretnem ezt a gondolatmenetet most egy kicsikét konretizálni.Amennyiben ugy fogalmaznék, hogy a természetben lévő mutációknak felel meg az en mostani problémáimban felelnek meg azok az irányok, azok az elképzelések, hogy hogyan lehet a társadalmat továbbfejleszteni, ^hogyan élhetünk jobban. Magyarán a természet tippjei a mutációk arra, hogy a fejlődés hogyan mehessen tovább. Egy filmen, hat hogy mondjam irány a mi részünkről az, hogy mi a kizsákmányolás mentes társadalom, gazdasági szerkezetet vagy szocializmus akarunk építeni. i 11Ü fi m , — ■ j r