Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.6.a/1)
1989-07-01
minden dolgozó, alkotó emberre és elsődlegesen az anyagi termelés a szellemi élet, a közszolgáltatás, és a közigazgatás dolgozóira számit, az egész nemzetet kivánja szolgálni. Itt merítettünk a kerületi pártbizottság által fogalmazott jv Ebben a fogalmazásban, amit most javasoltam egyértelmű volna egyúttal a párt szövetségi koncepciója is. Nem javasolunk a pártnak konkrétan új elnevezést, de annak a fontolóra vételét hogy esetleg mégis megváltoztassa nevét a választások előtt, szeretnénk arhumentumként azt felvonultatni, hogy a korábbiakban amikor az egyesült pártot még MDP-nek hivták, és egy korzusváltás következett be, a párt új neve az MSZMP, ami akkor még új elnevezés volt, sikerrel bevált, annak a jelzéseként is egyben, hogy egy megváltozott pártról van szó. A másik gondolatkör , hogy hogyan lenne ez működőképesen, versenyképes párt. Ehhez a gondolatkörhöz két javaslatunk volna. Most kérem a küldöttértekezletet, hogy folytassa-e. Erősitse meg. Köszönöm szépen, 2 perc elég lesz. Ezt ugy értékeltem, hogy folytathatja. Rp Az egyik javaslatunk, vagy észrevételünk a párton belüli választások rendszerére vonatkozik. Ugyanis egyetértünk a delegálási és választmányi modell alkalmazásával, éppúgy, mint egyébként más vonatkozásban a platformszabadságnak az elvével is, mert ezekben a párt demokratizmus fokozható volna a széleskörű cselekvési egység érdekében és az új versenyhelyzetben, mert mindig abból kell kiindulnunk, bármit vizsgálunk. Ugyanakkor azt gondoljuk hogy definiálni kellene a delegálás fogalmat, a tervezetben ez hiányzik, ennek következtében a VI.szakasz 4. pontja nehezen értelmezhető már mint pontosan. Az országos pártszervezetekről bemutatott , a tervezetben bemutatott két változat között lényegi különbséget annyiban látunk, hogy az első és a második változat között olyan különbséget látunk, hogy a másodikból hiányzik egy olyan a KB fölött ellenőrzést gyakorló testület, ami az elsőben ► ^ | testületi feladatokat, vezetési feladatokat, egyszer kb 30 tagú Központi Bizottság látja el, az országos titkárok mint egy külső segitsége révén. A második változatnak azt tartjuk előnyének, van olyan variációja, amely Kongresszust 2 évenként irányoz elő. És ezt javasolnánk, hogy efelé vegyük az irányt. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy 3 évenként, vagy 5 évenként tartani kongresszust talán a sokat változó körülmények között, amik most még jó néhány évig várható, hogy igy maradnak, belátható távlatokon belül túl ritka volna. Egy évenkénti kongresszus viszont azt nem tenné igazán lehetővé, hogy a párttagság politikai munkáját folyamatossan végezze, elvonná tőle a figyelmét. Egy gondolat és ezzel szeretném megköszönni a figyelmüket, hogy a kétévenkénti kongresszus tartás azzal a nagyon nagy előnnyel is járna, amit a tervezet nem tartalmaz mi mégis ugy véljük, hogy ez releváns megállapitás, hogy alkatmat ad nemcsak egy átfogó újraelemzésének az adott helyzetnek, ami két évenként nem tekinthető nagyon ritka eseménynek, de nagyon gyakorinak sem, de ugyanakkor a tisztujitás
