Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.6.a/1)
1989-09-16
illetve az MSZMP vezetésének jelentős részében fájdalmas személyi konzekvenciái is lesznek. A múlt vállalásának helyes útja az MSZMP "kettős történetének" felismerése: a szocialista társadalomról vallott elképzeléseink azon részét, amelyek a fejlődés szempontjából zsákutcának bizonyultak, el kell vetni, s /helyettük/ a társadalmi fejlődés új kérdéseire adott új válaszokat /kell/ állítani} az MSZMP társadalmi ideológiájának és gyakorlatának azon tartományát viszont, amely ma is progresszív értéket jelent, a jövőben is hasznosítani kell, hogy ezek a haladó elvek az új körülményekhez alkalmazkodva a további előrehaladás bázisát jelenthessék. |i0 II. Ideológiai megújúlás | Az MSZMP magát marxista-leninista pártként definiálta. A marxizmus-leninizmus ideológiai tételei azonban mára számottevő erózión mentek keresztül. Az elmúlt évtizedek politikai gyakorlatában az ideológia nem a társadalmi reálfolyamatok megértését : tó# / aB^Era:1-' i segítette, hanem propagandisztikus célokat szolgált, és az abban foglalt megállapítások szembekerültek a társadalmi fejlődés feltételeivel és követelményeivel. Ezért a sztálinizmus által eltorzított marxizmus eszmerendszere ma már nem rendelkezik valóságos programatikus tartalommal. A marxista szemléletnek és politikai gondolkodásnak ma a "vissza Marxhoz és előre a mai problémák megértéséhez" lukácsi célkitűzést kell újraélesztenie. Ennek bázisán kell újraértelmezni az olyan alapelveket, mint a proletárdiktatúra - mint államforma - tartalma, a szocialista tulajdonviszonyok szerepe és mibenléte, a párt és a munkásosztály vezető szerepének értelmezése. 1 A nemzeti érdeket sem szabad tudománytalan ideológiáknak vagy rosszul értelmezett internacionalista követelményeknek alávetni. A nemzeti érdek a reális problémákra való koncentrálást jelenti, hangsúlyozása azonban nem azt tartalmazza, hogy az MSZMP-nek a jövőben az egész nép pártjának kellene lennie. A nemzeti szemléletmód nem zárja ki ugyanis meghatározott rétegek sajátos érdekeinek képviseletét. A politikai célszerűség ^ ’ í
