Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.6.a/1)
1989-07-01
Amikor az I.kerületi Pártbizottság vitaanyagát kézhezvettük a mi alapszervezetünk jóleső érzéssel tapasztalták, hogy egy jó anyaggal állunk szemben. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy kritika nélkül lehet elfogadni. Egyetérthetőleg csak jelszó szerűen szeretném felidézni a következő megállapitásokat, miszerint bénultság már van, program nincs. Politikai aktivitás konfrontáció irányába megy, a politikai vezetés nem vállalja a politikai vitát, pártszakadás veszélye fenyegeti, és modellváltásra is szükség lehet. Egyet kell érteni azzal is, hogy elfogadható a eddigi társadalmi gyakorlat torzulásainak vizsgálata. Ezzel érkezünk el azonban egy olyan problémához, ahol szerintem mindezidáig általában meglehetősen óvatosan jártak el az elemzők. Ezek1^ torzulásoknak a vizsgálata ugyanis önmagában azért nem elég, mert itt egy sokkal átfogóbb ideológiai problémáról van szó. Nevezetesen arról van szó, hogy ezt a totális társadalmi ideológiát, amely a marxizmus-leninizmusban megjelent, melyet Sztálin nevezett igy, tehát eleve egy rossz csengésű fogalomnak tartunk. Azt a maga egészében és a gyökeréíbgn kell megváltoztatni. Miután ezzel a munkával 70, illetve 40 éves késésben vagyunk természetszerűen ezt a feladatot villámgyorsan számon kérni nem lehet. Éppen ezért a párt előtt egy sokkal nagyobb pragmatizmus áll, és az eddigi nézeteinek egy sokkal józanabb és ideológiától mentes szemlélete mint bármeddig eddig ez előfordult. Ezért szeretnék néhány kategóriát megemlíteni, amit a későbbiekben valószinüleg elvileg, jelenleg viszont praktikusan mindenképpen másként kell gon-Az első ilyen a piac, a piacnak a szerepe, amelyet Én egészen tágan a gazdaságra és a politikára is értenék, mert ugy tűnik, a piac az emberi együttműködés legtermészetesebb kerete mind a gazdaságban, mind a politikában, amely a feleknek a szabad és időleges együttműködésén, illetőleg ennek az együttműködésnek a felbomlásán áll, vagy bukik. I Tehát a piacot nyilvánvalóan a politikai és gazdasági gondolkodásból kizárni nem lehet. Természetszerűleg ez nem azt jelenti, hogy valamifajta liberális változatról van szó, mert a közösségi elemnek a közösségi gondolkodásnak az ujabb kategóriáit, ujabb elemeit meg kell tartani. Egy olyan közösségi gondolkodásra gondolok amelyben az egyén is reális beszámítási egység, és ahol a közösségnek a minőségét az egyén státuszában bekövetkezett változásokkal is lehet mérni. Nyilvánvalóan azt a ma már újdonságot nem jelenti, hogy a problémát is felveti, hogy a társadalommal a többségnek és a kisebb-E ségnek a véleményének megfelelően át fog alakulni. Éppen ebből következően nagy jelentőségű kérdés nek gondoljuk a demokráciának egy új fajta felfogását, és pedig olyan értelemben, hogy ez a legszélesebb politikai kommunikációnak és a politikai hitelességnek a lehetőségét biztosítja. Ez nyilvánvalóan ismételten nem mond semmi különöset, annyit azonban mindenképpen, hogy a demokratikus formáknak a kiépítése úgy a pártban, mint azon kivül azért szükséges, mert a demokráciának van egy ideje, amely az odarendeződéseket, és visszarendeződéseket egyaránt képes megakadályozni. Ebből az is következik, hogy^ az intézményes biztosítékoknak az intézményes garanciáknak a jelentőségét a magam részéről és az általam képviselt alapszervezetek részéről is hangsúlyozná. Nyilvánvalóan az önkormányzatnak egy ujabb korszerűbb felfogásáról lemondani nem lehet. Ez részben ehhez tartozik az a megfogalmazás, hogy a mainál mindenféleképpen kevesebb államra van szükség, hogy a közhatalom és az erőszak kevésbé legyen felhasz- te? í ^............. T r i ■ ■fite;] Takács Albert et.MTA Jogtudományi Intézet küldöttje: Í" t
