Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.6.a/1)
1989-07-01
! Világos beszéd ez, értenünk kell belőle. Azt is meg kell értenünk belőle, hogy megoldandó problémáink és feladataink között elsősorban mindenekelőtt, a gazdaság és a termelőmunka kérdéseivel kell foglalkoznunk. Ez pártértekezleti állásfoglalásunkban is kifejezésre kell juttatnunk. A mai feladatunkról szóló ötödik fejezet élére tehát éppen ezt a pontot kell állítanunk, mint olyat, ami még az alkotmányozási és jogalkotási munkát is megelőzi fontosságában. Ez az első megjegyzésem. Nem tudom van-e még időm. Ha még van hátra idő. Akkor a másodikra a pártértekezlet vitaanyagának III. 2.pontja helyesen szól a nemzeti öntudat és önbecsülés erősítéséről, a IV. rész bevezetése a saját múltúnkhoz, a nemzet múltjához való viszo-Nagyon helyes mindannyian egyetértünk ezzel. Mindannyian szükségesnek tartjuk, a nemzeti öntudatunkat és önbecsülésünket ért korábbi sérelmek kiküszöbölését. De vajon nem vesszük-e észre, hogy amikor erről beszélünk és ennek érdekében cselekszünk ujabb sérelmek érnek bennünket, egy másik oldalról, amelyeket viszont zokszó nélkül tűrünk, sőt olykor még hivalkodunk is velük és jó képet vágunk hozzá. Vajon, hogyan fér össze nemzeti öntudatunkkal és önbecsülésünkkel például, amikor egy amerikai szenátor ugy nyilatkozik, a magyarokat azért, amit most tesznek meg kell jutalmazni. Ezt a nyilatkozatot mégcsak célzást sem teszünk arra, hogy ez azért egy méltatlan fogalmazás. Vagy hogyan fér össze a nemzeti múltúnkhoz való viszony tiszegyénileg különben igen tiszteletre méltó Habsburg Ottó körül rendeztünk Budapesten meg Debrecenben. Tisztábban fogja látni ezáltal közvéleményünk nemzeti történelmünknek azokat a hosszú századait, amelyeknek egyik fő vonulata, ha nem is a legfontosabb és kizárólagos tartalma, amit korábban egyesek állítottak, de egyik fő vonulata kétségtelenül éppen a Habsburg dinasztiával vqló szembenállás és küzdelem volt. Es miképpen tisztázzuk közelmúltunkhoz, félmultunkhoz való viszonyunkat, ha elengedjük a fülünk mellett a legutóbbi négy évtized egyetemleges és teljes lepocskondiázását, sőt még nem ritkán tuditjuk is azt valami furcsa mazokizmussal. Csak egy kis példa: Pár nappal ezelőtt, éppen fél nyolckor jövet haza felkattantflHR tottam a televíziót, nos az egyébként ugyancsak igen rokonszenves műsorvezető éppen a tizenhatodik századról beszélt, nevezetesen a Sümegi Vár sorsáról a XVI.században. Erre jobban odafigyeltem, mert szakmai ártalomnál fogva a XVI. század talán még jobban érdekel, mint a XX. És mit mondot a derék műsorvezető, immár a XX. ■ századra térve: Szó szerint a következőt: rögtön lejegyeztem. "Ami nem sikerült a töröknek, már tudniillik a sümegi vár elpusztítása, azt elvégezte történelmünk utolsó négy évtizede." Mondta pedig ezt sima társalgási hangon, ugy szólván magától érthetődő természetességgel. Hát ez ami a legrosszabb. Ami a legfájóbb. Ami leginkább sérti a nemzeti öntudatot, és tartást.Hogy ma úgyszólván már teljes természetességgel mondanak el és hallga-I tunk meg, ilyen enyhén szólva sommás és igaztalan Ítéleteket, vagy laföljebb kabaré műsorba való olcsó szellemességeket. No • ennek a pszihozisnak a kérdését is föl kéne vetni és ezzel szemben is szót kellene emelni a mi pártértekezleti állásfoglalásunkban. Köszönöm szépen a figyelmet. Hp í — ......................................................................................................................................................................... ...................... / - te # ■ • f . teW - ' ■—s, í -. .
