Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1989 (HU BFL XXXV.6.a/1)
1989-07-01
/ Elnök: megjegyzem Maróthy et. kongresszusi küldött jelölt is / A párton belüli mai különböző nézeteket szokás abba két csoportba foglalni, visszarendeződés, vagy reform.Elsőszámú tézisem az, hogy tulajdonképpen a visszarendeződés két különböző tipusáról van szó, hogy az egyesszámú miért visszarendeződés mondjuk az világos, a második számúnak megértéséhez megemlítem azt, hogy az^ember sarkallatos szerepet játszó áru' viszonyoknak az újjá- ||| legfeljebb a XIII.század^jelenthetett történelmi újdonságot. Kérdés, hogy miért alakult ki ilyen helyzet? Ismeretes, az úgynevezett szocializmusok általában elmaradott országokban jöttek létre, ahol a forradalom számára kedvezőek voltak a feltételek, de ahhoz, hogy a szocializmust a marxi értelemben létrehozzanak, amelyet nem egy kapitalizmus előtt, hanem kapitalizmus utáni állapotot feltételezve a dolognak minden gazdasági, politikai társadalmi közgondolkodásbeli előzményeivel, ez nem történt meg. Na most igy alakult ki az a sajátos helyzet, hogy emberileg teljesen tiszteletremélté, naiv illúziók alakultak ki, azzal a létező kapitalizmussal szemben amelyet különben már többmint egy évszázada egyentlen értelmes ember nem tart nem meghaladni valónak. Ráadásul olyan formában, amely az áru-pénz viszonyoknak és az úgynevezett szabadversenynek, glorifikálásával mondjuk az Edém Smis, vagy a Rikárdó féle két évszázaddal ezelőtti közgazdaság.i . gondolkodás naivitását őrzi meg. Szemben azzal a ténnyel, hogy viszont a fejlett tőkés országoknak századunkban kapitalista múltúk fenntartása ellenére egy csomó pontot föl kellett újra fedezniük a szocialisztikus mozzanatokat ahhoz, hogy egyáltalán létezni tudjanak. Ez a nagy gazdasági válság utáni Ruzavelti Nyutini időszakára ezzel a nagy közgazdász generációval, akik közül Gémsz a legismertebb, de említhetném Kamonszt, vagy egyáltalában az institucionalisták néven összefog-U irányzatok épp ugy megmarad és éppen ugy a legkülönbözőbb L kormányzatokon át is tartós eredményeként marad meg, pld. d politika válságunk elkerülése meg ilyesmi az amerikai aságtanban, mindahogy az 1936.-os Francia Népfrontnak a iléti intézkesei elválaszthatatlan részként maradtak meg ugyan Dögolék partiszipászion formula, vagy a brantimitbistrex formula és egy csomó más dolog teljesen egyértelműen alismerést tükrözi, hogy a kapitalista szisztéma eddigi nem voltak anélkül müködőképessek, hogy szocialisztikus utókat ne valósítsanak meg hozzá. Ennek talán még látváformája az ami Svédországban történt. A svéd elemzők bevallottan éppen annak az új baloldali hullámnak az eredit amely a 68. körüli éveket jellemezte. Tehát én a követt három olyan tézist javasolnék, ami szerintem vitális a párt programjai szempontjából. Az első a közvetlen demokrácia uzzel Én nem akarom azt mondani, hogy visszacsinálnám azt ciás állapotot, ami ma a többpártrendszerrel kapcsolatos, cényen megjegyezném, hogy, ha az egypártrendszer egy egyfejü , akkor, mondjuk egy hétpártrendszer egy hétfejü sárkány, uvetelvén a maga intézményeit, adminisztrációit, autóit és cdekek alapján próbálna valamit csinálni, legfeljebb egy óvszer fonjlna választóihoz, hogy na mégis mit akartok. Ezzel a közvetlen demokráciának az a gondolata, amely Leninnek ti és Forradalom cimü müvében elméletileg kifejtésre került, uvjetunió belső gyakorlatában éppen a Szovjetunió elmara- 3 miatt maga Lenin sem tudott megvalósítani. Tehát ilyen tból az állam és forradalom elmélete és a Lenin által a forután megvalósított gyakorlat nem egészen harmonizál egymás¥: tó fi 1 Maróthy János elvtárs MTA Zenetudományi Intézet:
