Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.6.a/1)
1985-02-26
■ ’'1 0 . ''' küldöttektől. Arra kell törekedni, hogy az előkészítő bizottság tagjai közül minél több elvtársat válasszanak be a jelölő bizottságba. 4. A testületi tagok kiválasztásánál a fő szempont az alkalmasság. A választott testületekbe elméletileg és politikailag felkészült, a párt politikáját értő és képviselni tudó aktív Munkájuk és magánéletük legyen példamutató. Élvezzék a környezetük megbecsülését és bizalmát, jó tömegkapcsolatokkal rendelkezzenek. E követelményeket szem előtt tartva a testületek összetétele lehetőség szerint feleljen meg a párttagság társadalmi^összetételének. Fontos, hogy a választott testületekben a fiatalok és a nők megfelelő arányban kapjanak helyet. Egy párttag lehetőleg csak egy testület tagja legyen. Azokkal a testületi tagokkal, akiket nem javasolnak újraválasztani, a jelölő bizottság a pártértekezleten — a választások előtt — erről folytasson beszélgetést. A megválasztott végrehajtó bizottság gondoskodjon arról, hogy ezek az elvtársak felkészültségüknek megfelelő pártmegbízatást kapjanak. 5. A pártértekezlet megkezdésekor a pártbizottság megbízásából az első titkár, illetve a titkár terjesszen elő javaslatot a pártértekezlet elnökére, elnökségére, jegyzőkönyvvezetőjére és a munkabizottságokra. Ennek alapján nyílt szavazással válasszák meg a pártértekezlet elnökét, az elnökség tagjait a jegyzőkönyvvezetőt, az 5—11 tagú jelölő bizottságot, az 5—7 tagú szavazatszedő bizottságot, valamint a 3—5 tagú mandátumvizsgáló bizottságot. Megválasztásuk lista szerint történjen. Ettől csak abban az esetben térjenek el, ha valakivel kapcsolatban észrevétel van, vagy ezt a küldöttek igénylik. 6. A budapesti, a megyei és a megyei jogú, a kerületi, a kerületi jogú, a városi, a városi jogú és a közvetlen megyei irányítású nagyközségi pártbizottságok beszámolóját és a kongresszusi határozattervezet vitájáról, valamint a szervezeti szabályzat módosításáról a pártbizottság állásfoglalását írásban kell eljuttatni a pártértekezlet résztvevőihez. Ezekhez kapcsolódva az előadó rövid szóbeli kiegészítést tegyen. Az üzemi, községi, hivatali, intézményi pártbizottság a saját beszámolóját szóban vagy írásban, a kongresszusi határozattervezet vitájával, valamint a szervezeti szabályzat módosításával kapcsolatos javaslatok minősítését viszont írásban terjessze elő. Más írásos anyagok kiadását mel-7. A pártértekezlet akkor határozatképes, ha a küldötteknek legalább kétharmada jelen van. A határozathozatal szótöbbséggel történik. 8. A pártértekezletet munkaidőn kívül, szombaton, illetve vasárnap kell megtartani. A városi, a városi jogú, a kerületi, a kerületi jogú, a közvetlen megyei irányítású nagyközségi, az üzemi, a hivatali, az intézményi, az ágazati és a községi pártértekezlet egynapos, a megyei, a megyei jogú pártértekezlet egy-másfél napos, a budapesti pártértekezlet két-1. A pártbizottság megválasztása zárt ülésen történik, ezen csak a küldöttek, a pártbizottsági tagok és felsőbb pártszervek képviselői lehetnek jelen. A pártértekezlet elnöke ismertesse, hogy a felsőbb pártszerv határozata alapján hány pártbizottsági tagot, továbbá hány küldöttet választhatnak a felsőbb pártértekezletre, illetve a kongresszusra. Ezt a szavazólapon is fel kell tüntetni. A pártértekezlet titkosan választja: I — a küldötteit a felsőbb pártértekezletre, illetve a kongresszusra. Testületi tagnak csak az választható, aki legalább három éve tagja a pártnak. Ettől kivételes esetben a felsőbb pártszerv engedélyével el lehet térni. 2. A pártbizottság tagjainak, a felsőbb pártértekezlet, illetve a kongresszus küldötteinek a jelölése és a szavazólapra való felvétele a következők szerint történjen: 1 fin 5*2- ll. —T— ■ ‘"■■ff7---------------r~—~-----------''"■reretoBMWPPP I, teMS'lif **. . .. ,0 .... . £...........? . m jgjoá I I. I
