Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.6.a/1)
1985-02-26
szeresen, kéthavonként tartották. Napirenden a felsőbb pártszervek által javasolt témák mellett a legfontosabb helyi politikai feladatok szerepeltek. A termelő vállalatoknál, műszaki intézeteknél a munka elsősorban a gazdasági szervező, ellenőrző tevékenységre összpontosult. A tudományos intézetek alapszervezeteinek taggyűlésein túlnyomórészt a tudománypolitikai irányelvekkel, a tudományos élet párt irányításának kérdéseivel, a kulturális, oktatási jellegű intézményeknél művelődési és közoktatáspolitikai kérdésekkel foglalkoztak. A taggyűléseken rendszeresen napirendre tűztek a párt belső életével, a káder- és személyzeti munkával, a tömegszervezetek pártirányításával kapcsolatos témákat is. A kötelező taggyűlési napirendek száma az utóbbi időben jelentősen csökkent. A pártszervezetek egy része a tagság igényeire alapozva egyre gyakrabban él a munkatervben nem szereplő, de a napi politika által felvetett kérdések megvitatásának lehetőségeivel. Egyes pártszervezetekben — helyesen — gyakorlattá vált, hogy a vállalati kollektívát érintő politikai állásfoglalásokról tájékoztatják a pártonkívülieket is, illetve az előkészítő munka során kikérik neves pártonkivüli szakemberek véleményét, széles körben vitára bocsátanak egyes kérdéseket. A pártbizottság ösztönzi ennek a gyakorlatnak a terjesztését. A pártszervezetek egy része ugyanakkor ma még a szükségesnél lényegesen kevesebbet foglalkozik az adott terület jellegével szorosan össze nem függő, de fontos politikai kérdésekkel. Ez főleg az ideológiai, valamint a kulturális, művelődési tevékenységre, az ezzel kapcsolatos mindennapi feladatokra vonatkozik. Nagyobb figyelmet kell fordítani a helyi pártfórumokon a párttagság és az egész kollektíva erkölcsi, politikai helyzetének vizsgálatára, a vezetők és a beosztottak viszonyának kérdéseire is. Azt tapasztaltuk (és ez nemcsak az alapszervezetek munkájára jellemző), hogy a különböző munkaprogramok, feladattervek készítése sok energiát, figyelmet von el az érdemi politikai munkától. A taggyűlések többségét az őszinteség, a nyíltság és az elvszerűség jellemzi. Ugyanakkor alapvető feladatukat — egyes kérdésekben az egységes álláspont kialakítását, politikai döntések meghozatalát, a párttagság felkészítését a tömegek között végzendő meggyőző, szervező munkára — nem min- 1 den vonatkozásban teljesítik. Ennek alapvető okai: a tagság folyamatos tájé- r koztatásának hiányosságai, a végrehajtásra való mozgósítás személytelensége, a munka formai oldalainak előtérbe helyezése a tartalom rovására, a felsőbb te' pártszervek munkamódszerének mechanikus másolása. Ezért találkozhatunk még rutinszerűen levezetett taggyűlésekkel, előkészítetlen határozat közömbös megszavazásával, döntés után az egyéni vélemények hangoztatásával. Nagy hiba az is, ha az őszinte, nyílt beszéd inkább a kisebb közösségekben, vagy négyszemközt folyik. te í; ^ . te ® ■ .V <. . 28
