Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.6.a/1)
1985-02-26
Az alapszervezeti munka színvonala emelkedett, a kollektív vezetós erő sód ö 11 , "növe'k'ede 11 a választott testületek szerepe, mun-Az alapszervezotek a taggyűléseket munkaterv szerint, általában rendszeresen, kóthavonkónt tartják. Napirenden a felsőbb pártszervek által javasolt témák mellett a terület legfontosabb politikai felaaatai szerepelnek. A termelő vállalatoknál, műszaki intézeteknél a munka elsősorban a gazdasági szervező- ellenőrző tevékenységre összpontosul. A tudományos intézetek alapszervezeteinek taggyűlésein túlnyomórészt a tudománypolitikai irányelvekkel, a tudományos élet pártirányitásának kérdéseivel, a kulturális, oktatási jellegű intézményeknél művelődési- ós közoktatáspolitikai kérdésekkel foglalkoznak. A taggyűléseken rendszeresen napirendre tűztek a párt belső életével, a káder- és személyzeti munkával, a tömegszervezetek pártirányitásával kapcsolatos témákat is. A kötelező taggyűlési napirendek száma az utóbbi időben jelentősen csökkent. A pártszervezetek egy része a tagság igényeire alapozva egyre gyakrabban ól a munkatervben nem szereplő, de a napi politikai szükségletek által felvetett kérdések megvitatásának lehetőségeivel. Egyes pártszervezetekben - helyesen - gyakorlattá vált, hogy a vállalati kollektívát érintő párt- állásfoglalásokról informálják a pártonkivülieket is, illetve az előkészítő munka során kikérik neves pártonkivüli szakemberek véleményét, széles körben vitára bocsátanak egyes kérdéseket. A pártbizottság ösztönzi ennek a gyakorlatnak a terjesztését is. A pártszervezetek egy része ugyanakkor ma még a szükségesnél lényegesen kevesebbet foglalkozik az adott terület jellegével nem szorosan összefüggő,, de fontos politikai kérdésekkel. Ez főleg az ideológiai, valamint a kulturális- művelődési tevékenységre, az ezzel kapcsolatos mindennapi feladatokra vonatkozik. Nagyobb figyelmet kell fordítani a helyi pártfórumokon a párttagság és az egész kollektiva erkölcsi- politikai helyzetére, a vezetők és beosztottak viszonyának kérdéseire is. + \ | fi '1 - ' X A taggyűlések többségét az őszinteség, a nyíltság és az elvszerüség jel 1 em'zi. Ugyanakkor alapvető feladatukat - egyes kérdósekben az egységes álláspont kialakítása, politikai döntések meghozatala, a párttagság felkészítése a tömegek között végzendő meggyőző, szervező munkára - nem minden vonatkozásban teljesítik e fórumok. Ennek alapvető okai; a tagság folyamatos tájékoztatásának hiánya, a továbbított információ torzitása, a végrehajtásra való mozgósítás személytelensége, a munka for-I mai oldalainak előtérbe helyezése a tartalom rovására, a felsőbb pártszervek munkamódszerének mechanikus másolása. Ezért találkozhatunk még rutinszerűen levezetett taggyűlésekkel, előkészítetlen határozat közömbös megszavazásával, döntés után az egyéni vélemények hangoztatásával. Hasonlóan komoly hiba,ha az őszinte, nyilt beszéd inkább a kisebb közösségekben, vagy négyszemközt folyik. |j^ _________________________^ P I
