Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.6.a/1)

1985-02-26

A kutatók szakmai felkészültsége kielégítőnek, a legtöbb esetben igen I.'

giai felkészültségére is. A társadalomtudományi kutatások politikai, ideológiai kérdéseinek tisztázásához a tudománypolitikai irányelvek nyújtottak nagy segítséget.

Különösen eredményes volt a tudomány és a politika kapcsolatának elvszerű, világos kifejtése: a kutatómunka szabadsága és társadalmi felelőssége közötti kapcsolat egyértelmű megfogalmazása, a társadalomtudományok valóságfeltáró, döntéselőkészítő és ideológiai, politikai funkciójának tisztázása. Elmondhatjuk, hogy ezek az elvek ma is szilárd bázisát alkotják az intézetekben folyó társadalomtudományi kutatásoknak.

A tudomány és politika kapcsolatában pozitív tendencia érzékelhető. <Jgreg|

A tudomány és politika közötti „párbeszéd" élénkülésében mindezek mellett a kutatók többsége ma is kevésnek érzi a tudományos eredmények beépülését a politikai döntésekbe.

A szabadabb publikálás serkentőleg hat a kutatásra, ugyanakkor igényli a fokozott felelősséget. E felelősség értelmezésében még tapasztalható kisebb-nagyobb bizonytalanság mind az egyén, mind pedig az intézmény részéről.

A kutatási szabadság érvényesítésének egyik feltétele az, hogy a kutatóhelyek egyben olyan vitafórumokká váljanak, ahol minden lényeges kérdést a hozzáértő munkatársak széles körével vitatnak meg. Ez a műhelymunka erősíti a kutatóhelyek tudományos jelentőségét, hiszen módot ad a nézetek ütköztetésére, s ezzel együtt a tudományos gondolkodás formálására, nem utolsósorban pedig az utánpótlás nevelésére. A szűk szakmai kereteken túllépő műhelyviták lehetővétették a sokféle nézet kinyilvánítását, s egyben növelték a pártszervezet felelősségét is az ideológiai konfrontáció vállalásában.

|I ■

í'7' 1 i' K ", ' /t'-. \ ■ '-‘í aSS

0, • - , .

WMmfd ’ í], r': ' / '000;

«t A'.-fi fa .'/Sy