Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.6.a/1)

1985-02-26

Y \íl \WmMÍ

ciós kapcsolatok gyengesége és a nemzetközi összehasonlításban alacsony termelési színvonal miatt nem versenyképesek.

A gazdálkodó szervezetek mindenütt növelték gazdasági egységeik belső érdekeltségét (munkavállalás, árbevétel, költséggazdálkodás), azokat a vállalati érdekkel összhangba hozták. A szabályozók, valamint a megtett intézkedések hatására javult a költséggazdálkodás, minden területen erősödött a takarékos szemlélet. Nem valósult meg az az elképzelés, hogy a termelés, illetve a gazdasági növekedés ütemének mérséklődésével együtt csökken a munkaerő iránti kereslet. A gazdasági szabályozórendszer sem kényszerítette ki a munkaerő megtakarítását, hatékony felhasználását, a munkafolyamat szervezett% ségének javítását. A létszám összetételének változásában azonban megfigyelhető az a folyamat, amely szerint a fizikai foglalkozásúak aránya folyamatosan csökken, a nem fizikai foglalkozásúaké pedig emelkedik.

A dolgozók korösszetételében is változás következett be: csökkent a pályakezdők, a fiatalok és megnőtt a nyugdíjkorhatárhoz közeledők száma.

A 80-as éveket megelőzően létszámtartásra, a bérek nivellálására való törekvés jellemezte a vállalatokat. A központi kezdeményezés hatására ezen változtatni akartak úgy, hogy a bérgazdálkodásban érvényesüljön a differenciálás, bővüljön a teljesítménybérben dolgozók köre, a mozgóbér a teljesítmény függvénye legyen. E célok azonban csak részben valósultak meg, a korábbi gyakorlat alapvetően nem változott. A vállalati közvélemény elfogadta a jövedelemdifferenciálás elvét, de konkrét esetekben a dolgozói közösségek tartózkodnak az ezzel járó feszültségek vállalásától.

Az elmúlt időszakban több intézkedés született arra vonatkozóan, hogy a fő munkaidőn kívül végzett tevékenységet szervezetten és ellenőrizhetően állítsák a gazdasági fejlődés szolgálatába. Az új vállalkozási formák általában pozitív hatást gyakoroltak a gazdálkodó szervezeteinkre. Kedvezőtlen jelenség viszont az, hogy kisebb mértékben veszik ki részüket a lakossági igények kielégítéséből. A vállalati gczdasági munkaközösségeknek nagy a munkaerőmegtartó erejük, a VGM-ekben ugyanis többségben azok a kiemelkedő tudású szakemberek vesznek részt, akik kezdeményezőek és nagy teljesítményre képesek. A nagyarányú többletjövedelem azonban erősen csökkenti a í vállalati bérpolitika ösztönző törekvéseit.

A termelést segítő mozgalmak céljai általában összhangban vannak a gazdálkodó egységek legfontosabb gazdaságpolitikai feladataival. A szocia.. ■ ■' ■' . ' y. j i ..... i ■ .. ' ,. ( . ... . . .,.

lista munkaverseny a gazdálkodó szervezeteknél hozzájárult a termelésben és a szolgáltatásban kitűzött célok eléréséhez. A hagyományoknak megfelelően a XIII. kongresszus, valamint a felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny segíti a gazdálkodó szervezetek és egyben a népgazdaság legfontosabb feladatainak megvalósítását.