Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.6.a/1)
1980-02-23
az enyhülés hetvenes évekbeli szakaszából sajnos a világháború szakasza felé látszunk sodródni. Ml természetesen tudjuk, hogy a történészeken ?| és más társadalomtudományok művelőin vajmi kevés múlik a világpolitikában. De azért ugy véljük, hogy sajátos adalékainkkal mi is hozzájárulhatunk a marxizmus, a szocializmus pozicióinak erősítéséhez, az ellentétes osztálygyökerű ideológiák világméretű vitájában. Sőt, a nemzetközihelyzet egyes vonatkozásainak elméleti elemzésével talán valamelyest hozzájárulhatunk a tudati tisztázódáshoz hazai közvéleményünkben is. Jónéhányan ülünk k itt a küldött értekezleten, akik emlékezünk rá! annak idején, a hatvanas évek első felében elég nehéz volt megmagyarázni egyes elvtársainknak, hogy a békés egymás mellett élés politikája nem jelent lemondást a nemzetközi osztályharcról, elég nehéz volt széles körben elfogadáHtaBottá tenni azt a tételt, högy a békés egymás mellett élés a nemzetközi osztályharc egyik formája. Most viszont több mint másfél évtized elmúltával és a legutóbb előállott körülmények között vannak olyan elvtársaink, kollégáink, akik a nemzetközi osztályharo kiélezésére a békés egymás mellett élés politikájának éppen a csődjét látják. Agitációs és prppaganda munkánkban ezért most véleményem szerint éppen azt kell It "aBMlBlHW hangsúlyoznunk és magyaráznunk, hogy a nemzetközi osztályharc jelenleg tapasztalható kiélesedése sem bírhatja rá a szocialista közösséget, hogy letérjen a békés egymás mellett élés politikájáról. Hogy a két világrendszer egymás ne llett létező enyhülési és hidegháborús tendenciák állanq dó mérkőzését jelenti. Ujabb és ujabb kezdeményezéseket tettünk és kell tennünk az enyüülésér, a háború elkerüléséért. illlllflP4 &M' ... Hadd emlitsek még egy olyan kérdést# amely szintén a kémé- Hl nyen gyakorlati vonatkozású elméleti problémák körébe tartozik. A múlt év végén Párizsban járva a m Történettudományi Intézet társintézménye meg-EHHeL. hívásának eleget téve a francia intézmény vezetője mintegy tréfás formában nekem szegezte a következő kérdést. Ugye, azért az Önök hazájában kevesebbet dolgoznak az emberek, mint nálunk Franciaországban? En is tréfára fogtam a választ és azt feletem! vannak akik többet, vannak, akik kevesebbet dolgoznak. Ennek azonban, hogy ugy mondjam, a fele se tréfa. Tudományos életünknek - hogy ne menjek túl ennek keretein - ez az egyik legnagyobb problémája. A kutató munka szervezésében, az utánpótlás nevelésében és a terv teljesítésében, ahogy intézetünkben mondani szoktuk, í í i ■ 4 . ‘ • ~ j YtefaP I J 111 wmm ^ fa* Z ^ 4 <• ^ m fa |