Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.6.a/1)
1980-02-23
yi mim iin-nirniir isi*Wiiinimn muiiiMi. j ' ': ■'" '"•'■"''ti7' ■' "■'' g '■’?!' ■ ' ■ ' ' / J-’-giq’7®? , | . ' ■ ■" ■. nagyobb feladatvállalására volna szükség. Tisztelt Pártértekezleti Az egészségügyi dolgozóink politikai magatartása és közhangulata jónak mondható. Pártunk politikáját!; elfogadják, értékelik és tómogatják azokat az erőfeszítéseket, amelyeket népünk érdekében tesz azért, hogy úrrá legyen a gazdasági nehézségeken, s stabilizálja az elért eredményeket# Ugyitélik meg, hogy az xegészségügyi dolgozók munkája reális elismerést kapott az elmúlt időszakban végrehajtott bérrendezéssel, valamint az országgyűlésen elhangzott egészségügyi túrna anyagának vitája során. Mindez emelője, ösztönzője lehet munkájuk színvonalának további emeléséhez és nekünk kommunistáknak az egészségügy irányítóinak arra kell törekednünk, hogy ez a lehetőség még nagyobb mértékben valósággá váljék. A szocializmus iránti elkötelezettségük azonban nem tükröződik a közéletben való részvételt illetően és ez különösen vonatkozik az orvosokra. 1 Tevékenységük egyre-inkább szakmai területre szükül, meg kell azonban mondani, hogy szakmai munkájuk színvonala jó. Amit igen nagy hivatástudattal végeznek. Ennek legjobb fokmérője kerületünkben éppen a lakosság elismerése. Az erkölcsi elismerés tekintetében az elmúlt öt év során lássa fejlődés tapasztalható. A kerületünk 320 egészségügyi dolgozójából 27-en részesültek különböző szintű kitüntetésben. Ezt megelőzően még ennyiben sem. Dolgozóink közérzetét nagymértékben befolyásolja az egészségügyben sajátosan jelentkező hálapénzzel kapcsolatos általánosított elmarasztalás, amit egyre inkább egyszerre kifogásolnak és adnak a betegek, illetve hozzátartozóik, mert ugy vélik, hogy megfelelő ellátást csak külön juttatásért kaphatnak. Szeretném hangsúlyozni, hogy az orvosok, egészségügyi dolgozók túlnyomó része becsületesen, etikusan végzi sokszor fárasztó munkáját. Van azonban egy szűk kör,’ amely* nem számszerűsíthető, amely visszaél helyzetével, ráhajt a parasszolvenciára és rontja a többi tisztességes orvos és magyar egészségügy etikai hitelét. Ezek ellen mind az egészségügyi dolgozóknak, mind a társadalom minden tagjának egységesen kellene fellépni. Különös gondot forditunk az egészségügyi káderutánpótlásra és az egészséges cserékre kerületünkben. Az egészségügyi dolgozók átlag életkora lényegesen megfiatalodott. Az orvosoké 45 év, a középkádereké 40 év. Bátran nyaltunk fiatal szakorvosok vezetővé történő beállításához is, amely a kezdeti nehézségek és természetesen jelentkező generációs problémák után szükségesnek, Hl! ÉK ! IrN h V . i ~— I
