Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.6.a/1)
1957-06-01
, i f m —7* f t Í&f ) -1) - Mi ' Ezután Darvasi elvtárs felolvas egy javaslatot, mely szerint még 2-3 felszólalást engedélyezzen a küldöttértekezlet, mivel a% előirányzott három órai vita ideje lejárt, utána zárja le a tűtát. ' ' \ 1 \ ' í Kovács József elmondja, hogy kerületünkben jelenleg 495, mondjuk 5oo Uttferő van. Ez a-korábbi úttörő tagságnak iskolánként kb. 3-5, ill. lo százaléka. A múltban eg/észségtelenül magas számú volt 5^ úttörő szervezt, ma viszont egészségtelenül alacsoa;.. Azokban $2 iskolákban, ahol egyáltalán nincs parttag, ott az uttörő-mozgailomfraég nincs meg. Felhoz / egy példát, hogy az úttörő zászlót az egyik iskolában itt a kerületben a tanár ozemlehunyása mellett gyalázták meg. Jelenlegi úttörőink kiállnak az. úttörő mozgalom mellett, és kiálltak a vörös nyakkendő mellett azelmult hónapokban, és ellene voltak a hittan-tanitásnak. Befelé fordulnak uttötrorőink is, nem akarnak azokkal szóbaállni, akik kivül varinak. Arra kéri a kommunista szülőket, ne a gyermekek előtt tárgyalják ki . a politikai kérdéseket, gyermekeket akarunk nevelni. Segítséget kér, de nam-csak anyagi, hanem társadalmi segítséget /"A is. Sok jbedagógus nem akarja vállani az úttörők vezetését. A kerületi Intézőbizottság és a kommunisták segítségét kéri az úttörő-mozgalom további működéséhez, hogy el tudják érái, hogy 1-2 éven belül a tanuló ifjúság 7o-8o százaléka úttörő legyen. Gyenea Antal Sok szü esett már az ifjúságról, de kell hogy essék - mondja. Az ifjúság kérdése sokáig kell, hogy é essen bennünket, mert komoly tanulságokat szereztünk október 23-a után. ^ivan munkát kell, hogy végezzünk a jövőben, hogy még egyszer elő ne fordul, hasson az, ami megtörtént. Hiszen nekik építjük a szocializmust, s ezt xxzx az ifjúsági ordította szembe velünk szembe az ellenforradalom. Az ifjúság problémája nemcsak a KISZ. problémája, hanem minden kommunista problémája kell, hogy legyen. GondoskodnunL kell az ifjúság problémáinak megoldásán. Sokszor mondtuk, hogy ifjúságunk anyagias és nem néztünk ennek hátterébe, sőt nemcsak az egyetemi ifjúság helyzetéről, osztöndij-jaxsLsxKxáxá problémá^ járói kell szólni, ha^em a munkásifjuság helyzetéről is. Ennek az ifjúságnak igénye van a cselekvésre. Ifjuságunkaák éreznie kell jövője biztonságát és be kell vonnunk őket harcunkba. Meg kell állapítani, hogy eszmétlenné vált az ifjúság egy része, holott komoly óhaja, hogy nagy dolgokat vigyen véghez. Ezt is efajnoa az ellenforradalom használta ki. Jól tudjuk, hogy az elmúlt években egyre csökkent a lelkesedés, amely 1945. után egyre jdban kibontakozott és az ifjúság nagyon megsinylette ezt. Éppen az az ifjúság, amely a legjobban utálja a szürkeséget óe nagys erű dolgokba akap : »é ezt venni, . * / Ír Az ifjúságnak meg kell mutatni azt a ietőíit, aki egyként tudott harcolni, lelkesedni a nemzeti szabadságért és világszabadság gondolatáért, aki elszakithatatlanuak tartotta a nemzeti fejlődést a világazabadságért folyó harctól és azt a ^etőfit, akit átmenetileg szembeállítottak a Szovjetunióval, megmutatni azt, oki a társadalmi szabadság és világszabadság gondolatáért harcolt. A következő kérdés az értelmiség kérd/áse - és ez rokon kérdés-^ az ifjúság kérdésével, mert az ifjúság mellett az értelmiségre is jelentős volt az ellenforradalom befolyása. De az értelmiségnek volt egy olyan rétege is ^ezekben az időkben, aki $őszándéku volt ás a szocializmus megszilárdításának zászlaja alatt harcolt a hibák kijavításáért. Az értelmiség között burjánzott el a legjobban a néphez való ! í, • Oh ? vA...u . : . . ^ .....' V, „.......-■ j I
