Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1957 (HU BFL XXXV.6.a/1)
1957-06-01
r~r - ^ : ' ‘fr \ ’ - u - ■ . Köztudomású, hogy 1956. negyedik negyedében termelés nem volt. A kifizetett bérek 80 ‘/-a mögött nincs termelés. Úgy nézett ki, hogy többszár üzemet le kell állítani, 3-4ooo munkást a munkanélküliség veszélye fenyegette. A lakosság ellátását is veszély fenyegette, az ár üké üzletek kifogyóbun voltak, s köztudomású, hogy az adót és a szolgáltatási költségeket sem fizették meg. Decemberben a takarékbetétek nagyrészét kivették. Vidéken is haaonló volt a helyzet: a termelőszövetkezetek és állami garafocáxixgx gazdaságok vagyonát kifoss tották. Kapitalista körülmények között ezt az állapotot csak inflációval tudták volna helyrehozni, a dolgozók rovására. Mi ezt nem tettük, a kommunisták nem ezt az utat választották. A tanulságok alapján őszintén beszéltünk minden kérdésről. Pártunk uj módszerét következedig és őszinte beszéd jellemezte és kiáXKjöCHXEtaasággxixlax* száixrcba&tiiixkáxQbc a jövőben is igy lesz. A kormány félreértés nélkül és következetességgel beszél minden kérdésről, akármiről legyen is is szó. Megemlíti az októberi ellenforradalmi eseményeket, a Szovjet unió beavatkozásának szükségességét, a varsói egyezményt. Beszélt még a proletárinternacionalizmusról, a külföld viselkedéséről: miután nem sikerült az ellenforradalmut sikerhez juttatni, gazdaságilag igyekeztek az országot tönkre tenni. S erre biztatták a belső reakció erőit is. Egyes nyugati országok gazdasági nyomás eszközét használták, nem voltak hajlandók tárgyalni kereskedelmi egyezményekről, vagy a már meglévők meghosszabbításáról, a szállításokat, melyek kötelezőek voltak, leállították. Nehéz volt a helyzet, mert sokan az országon belül is hitelt adtak annak, hogy nem lehej; országot gazdaságilag helyreállítani. Jelenleg a kormány és a párt35 három fő kérdéssel áll szemben: Az első alapvető kérdés az volt, hogy számbavettük az ország belső erőforrásait és a külfddi segítséget is, valamint belső tartalékainkat, akkor azt tapasztaltuk, hogy a vásárló erő és az áruforgalom között nincs meg az összhang. A népgazdasági mérleg körülbelül 3 5 milliárd hiányt mutatott. Ennek helyreállítására két lehetőség áilt a kormány előtt: köztudomású, hogy nem a termelőberendezések kaoa— cit í.aara ^terveztünk. A másik mégoldás az volt, lecsökkenteni bizonyos vásárleroket és bár ez nem volt népszerű feladat, olyan árinté2 kedésekre kényszerültünk, amelyek nem elsősorban a munkásosztályt érintik, s nem is a xxaáidkáaaix városi dolgozókat. Meg kell aat is mondani, hogy ezt az intézkedést semmiféle ujabb nem követi, mert a kormánynak nincs is arra szüksége. Meg kell mondani, törik ugyan a , fejüket egye8 szakemberek azon, hogy a színház és mozi belépődilak árát emelik, mert mint állítják, ezek ráfizetéssel dolgoznak. A következő kérdés, amivel foglalkozott a beruházások kérdése, s ez gazdasági életünk egyik legnagyobb gyengéje, amin a következő évek során minden körülmények között változtatni kell. Ehhez meg-vannak forrásaink, s ahhoz ia, hogy az életszínvonalat fokozatosan, de állandóan emeljük. A harmadik kérdés az 1958.-as évrfe való átmenet, éppen a beruházások kérdésének megoldása, ami úgy néz ki, hogv először számba kell venni a lehetőségeket, ds főleg a legfőbb feltétel az 1357. évi gazdasági terv maradéktalan teljesítése. Ismételten hangsúlyozza, hogy le kell zárni a p;!rt befelé forduláf3Z? I3!32 5 es előtérbe kell kerülnie a gazdasági kérdésekkel vaio foglalkozásnak, s ezt nemcsak a termelő üzemekre kell leszükií1let minden területén fel kell, hogy lépjenek gazdasági célkitűzéseink sikeres megvalósítja érdekében. A kommunista példamutatás, a tömegekkel való kapcsolat és a kádorkérdes. Azt hiszem, ha megnézzük a pártot, el lehet mondani hn/rv népünk legjobbjai nagyjából és egészen a kommunista párt soraiban helyezkedtek el. 10 n 313 • ! ? ^ L.......... .-1 -- - - ... . L---------- r-~________________ , ..............Ml _ ........... 1
