XXIII.218.a.2 / 26. kötet XVIII. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága. 1958.02.20. Jelentés az 1956-57. év termelőszövetkezeti zárszámadásának eredményéről és a Rákóczi tsz. Felszámolásáról ("ellenforradalom" hatása)

Ezzel biztosítva vélték © terület gaztalanitását és megművelését*

ezen kivül a talajerő fenntartását is, tekintettel arra, hogy a dina ► nye termesztéséhez szükséges trágyamennji3óg a gyümölcsös fejlődését

is jobban elősegíti. Egyúttal a tsz. tagsága ezzel bizonyos jövedelemre tesz szert.

á v.b. tag elvtársák a termelőszövetkezet laza tervezését kifogásolják. Ezzel a mezőgazdasági osztály lényegében egyetért, de nem akartai: abba a hibába esni , mint az elmúlt évben, amikor 40 Ft-ot terveztek be munkaegységenként, ugyanakkor 28 Ft. került kifizetésre•

Az ellenforradalmi események ellenére a tsz. tagsága részére 36 Ft- ot fizettek ki munkaegységenként* A tagság hangulata* munkához való viszonya jó.

A torzsalkodások felszámolása részben már megtörtént• Egyébként a tagság összetételét figyelembe véve megállapítható, hogy összeférhetetlenség már csak csekély mértékben mutatkozik.

A II. Rákóczi tsz, felszámolási mérlegében a kilépő tagok tartozása cimén beállított 22.000 Ft. a tagok tulelőlegezésóbői adódik.

Juhász^ Károlys A termelőszövetkezeteknél a tervei: teljesítése talán még nehezebb,' 'mint az üzemekben* Sok előre nem látható körülmény, /időjárás, munkaerő elvándorlás/ befolyásolja azt. Megtörténhet, hogy az év folyamán esetleg módosítani kall a terven. Ezért állított be a Szabadság tsz* terven felül 16 tehenet, hogy a kieséseket valamivel pótolni tudja.

Ebben a gazdasági évben is fő törekvésük, hogy üzleteiket friss zöld áruval lássák el, jobbá téve ezen keresztül a lakósság ellátását, magasabb jövedelemét biztosítva a tagság részére. Szerződést kötöttek a Közért ás Gyermekélelmezési vállalattal. Az elmúlt évben a Közért a leszerződött árumennyiségnek csak a felét vette át, sőt az is előfordult, hogy elsőosztályu árut leértékelt áron volt hajlandó esek megvásárolni. Ezek a jelenségeik a tsz. kedvét a szerződéskötéstől eléggé elvették, szükséges, hogy ebben az évben ilyen esetek ne ismétlődhessenek meg.

Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a tagság részére nagyobb munkaegységet tudjanak biztosítani. Bevezették a kettős könyvelést, hogy könnyen ellenőrizhető legyen, nem több-e © ráfordítás egyes munkáknál, mint amennyi jövedelem várható abból?

Ebben az évben alma, burgonya vásárlásával, eladásával nem foglalkoztak. Egyidőben a Főv. Tanács ehhez hozzájárult, akkor 1 q* Tát, 5 q. burgonyát vettek*

A biztosítási csalásnak látszó ügyet a bíróság má? egyszer letárgyalta és a határozat értelmében a termelőszövetkezet a biztosítási dijat visszafizette.

dr. Tasnádv József* Kifogásolja, mint ahogy erre már a kérdések során i/ rámutat ott, hogy az 195?-ea mérlegben a fel nem osztható szövetkezeti alap kb. 100.000 Ft-al csökkent. A 36 Ft-os munkaegységei csak úgy tudták biztosítani a tagság számára, hogy a szövetkezet v* gyónéból mintegy 100.000 Ft-ot erre a célra fordították. Az a félrevezető célzat áll fenn, mintha a szövetkezet az ellenforradalmi terménykiesésekből keletkezett veszteségeket teljes mértékben ki- gazdálkodta volna és a munkaegység valóban a tiszta jövedelemből jött létre. Véleménye szerint a mérleg kimutatásban a fel nem osztható alapban jelentkező csökkenést a mérleg aktivál között kelxett volna szerepeltetni, mint fedezetlen vagyont.

Lh- 4 -