XXIII.214.a.1 / 6. kötet XIV. Kerületi Tanács tanácsülései. 1957.06.14. Iskolai ifjúság nevelésének kérdésének megtárgyalása; Összeférhetetlenségi Bizottság jelentései; Községfejlesztési tervjavaslat
XIV. _kerü_leti^ Tanács Végrehajtóba zottsága Tárgy; Az 1957. junius 14-iki tanács.... ülés III. napirendi pontja anya• gának vázlatos ismertetése. III. napirendi pont. Az iskolai ifjúság nevelésének kérdése. Előadó; Speizer Márton okt, ÁEk elnöke A^napirendi pont tartalmi előkészítése a lakosság széleskörű bevonásával történt. A Hazafias Népfront szervezésében aktivaülésen vitattuk meg a napirendi pontban felvetendő problémákat és az előterjesztett határozati javaslatokat pedagógusok, szülők, üzemek képviselői, stb. részvételével. A napirendi pont abból indul ki, hogy népi demokráciánk 12 év alatt közoktatásunk és ifjúságunk nevelése területén is az egész nemzet élére kiható eredményeket értünk el. Az októberi ellenforradalom káros kihatásaival és következményeivel súlyos károkat okozott ezen a területen is. Elsősorban az ifjúság magatartásában. Az ifjúság jelentős része politikai kalandorok eszközévé vált, akik felhasználták őket aljas céljaik elérésére. Sikerült ezeknek fiatalságunk gondolat- ós érzelmi világát megzavarni, nacionalista, soviniszta jelszavakkal meghamisítani a hazaszeretet helyes értelmezését. Mindennek kerületünkben is konkrét megnyilvánulásai voltak az ifjúság helytelen magatartásában. Januárban az iskolák váltak a politikai harc szinterévé. Egyes helyeken tüntetések, könyvégetések, ellen- forradalmi röpcédulák térjesztése-fordult elő. Még_a legfiatalabb körökben, az alsó tagozatban is voltak ilyen megnyilvánulások, pl, nem merték az úttörő megszólítást, az úttörő köszöntést használni. Annál dicséretre méltóbb, hogy a nehéz napokban is^kerülotiink^sok tanulója a fenyegetések és inzultusok ellenére vörös nyakkendővel jelent meg és bátran köszöntek az úttörő köszöntéssel. # Mindezek természetesen kihatottak az iskolák tartalmi munkájára is, Megmu.. atkoz ott ez abban, hogy megnőtt a bukottak száma, ezt még fokozta az önkényes beköltözők gyermekeinek színvonal alatti tanulmányi eredménye. Szomorú valóságot tükröz a nem osztályozható tanulók igen magas száma is, hiszen ezek javarészt a disszidált gyermekekből adódtak. A pedagógusok többsége nem érte bt egyet a történtekkel, de igen lassan tisztult bennük a köd. A tisztánlátást megnehezítette felsőbb hatóságok gyakran ellentétes intézkedése is. /pl. a hittan és orosz nyelv tanításáról./' Általában nem segítették a pedagógusok az ellen- forradalmi megmozdulásokat. Nagy részük a legnehezebb időkben_ is becsületes helytállással igyekeztek biztosítani a munka zavartalanságát. A közlekedési nehézségek ellenére is, néha igen nagy bávolság- ról pontosan jelentek meg a munkahelyükön. Egyesek .azonban, a pedagógusok kisebbsége, helytelen magatartásukkal nehezítették az isko/bP'
