XXIII.214.a.1 / 6. kötet XIV. Kerületi Tanács tanácsülései. 1957.06.14. Iskolai ifjúság nevelésének kérdésének megtárgyalása; Összeférhetetlenségi Bizottság jelentései; Községfejlesztési tervjavaslat

Á__íjapix-cűdi porit abból iádul ki, hogy népi demokráciánk 12 év .alatt közoktatásunk és ifjúságunk nevelése területén is az egész nemzet elere kiható eredményeket értünk el. Az októberi ellenforradalom karos kinatasaival es következményeivel súlyos károkat okozott ezen a térén is. Elsősorban az ifjúság magatartásában. Az ifjúság nesz© politikai kalandorok eszközévé vált, akik felhasználtak okát aljas céljaik elérésére. Sikerült ezeknek fiatalságunk gondolat- es érzelmi világát megzavarni, nacionalista, soviniszta jelszavakkal meghamisítani a hazaszeretet helyes értelmezését. Mindennek kerületünkben is konkrét megnyilvánulásai voltak az if- jusag Helytelen magatartásában. Januárban az iskolák váltak a polí- tikai narc szinterévé. Egyes helyeken tüntetések, könyvégetések, ells^iorradalmi röpcédulák terjesztése fordult elő. Még a fiatalabb ^örökben, az alsó^tagozatban is voltak ilyen megnyilvánulások, pl. nem merték az úttörő megszólítást,.az üttörő köszöntést használni. Annál dicséretre méltóbb, hogy a nehéz napokban .is kerületünk sok tanulója a ienyegetések és inzultusok ellenére vörös nyakkendővel jelent meg és bátran köszöntek az utörrő köszöntéssel.

Mindezek természetesen kihatottak az iskolák tartalmi munkájára is. Megmutatkozott ez abban, hogy megnőtt a bukottak száma, ezt még - okozta az önkényes beköltözők gyermekeinek színvonal alatti tanulmányi eredménye. Szomorú valóságot tükröz a nem. osztályozható tanulók igen magas száma is, hiszen ezek javarészt a disszidált gyermekekből^ adódtak.

A pedagógusok többsége nem értett egyet a történtekkel, de igen lassan tisztult bennük a kőd. A tisztánlátást megnehezítette a felsőbb hatóságok gyakran ellentétes intézkedése isi /Pl. a hittan és orosz nyelv tanításáról./ Általában nem segítették a pedagógusok az ellenforradalmi megmozdulásokat.

Az eseményekből azt a tanulságot kell levonnunk, hogy valósággá kell tennünk azt, hogy az ifjúság nevelésének kérdése ne csak a pedagógusok es szakemberek feladata legyen, hanem kerületünk egész tarsadalmanak közös ügyévé váljék. .Szükséges ehhez kerületi párt— es társadalmi szerveinek, a Tanács és a kerület lakosságának erőteljes összefogása és együttműködése és ilyen összefogással kell a soron levő feladatainkat megoldani.

Ilyen íeladat a szükséges és megfelelő kapcsolat megszilárdítása es tartalmassá tétele az iskola és zülői ház között. Ebből a szem- pontból leglényegesebb a szülői munkaközösség megerősítése, újból való aktivizálása^és munkájának megfelelő tartalommal való megtöltése. Az októberi napok alatt és után a szülői munkaközösség munkája is megtorpant. Azóta éledezni kezedenek és sok mindenben segítséget nyújtanak az ifjúság nevelésében.

ookat kell tenni a Tanácsnak azon a területen is, hogy kielégítő módon biztosítsa iijuságunk nevelésének, oktatásának, képzésének tárgyi és személyi feltételeit,

Eokat lendítene a nevelés dolgán, ha a tanácstagok szoros kapcsolást ot épitenek ki körzetük iskolájának igazgatójával, pedagógusaival, szülői munkaközösségek és úttörő csapatok vezetőivel, informálódva ^ az aktuális problémákról és a nevelési kérdéseknek is hangot adnánk tanácsüléseken, tanácstagi beszámolókon, családláto- .gatások és egyéni beszélgetések alkalmával.

K

özépiskolai KISZ-szervezeteink, általános isk olánk úttörő mozgalma több olyan problémával küzd, ahol a Tanácsnak és tanácstagoknak tartalmi és anyagi segítséget kell nyújtania.

./.

Vf'-5-