XXIII.212.a.2 / 18. kötet XII. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága. 1957.04.19. Beszámoló az ifjúság nevelésének kérdéseiről
forradalommal kapcsolatban egész másképpen, sokkal súlyosabban és mélyebben fordul elő az ifjúság problémája. Arról van szó, hogy a* ellenforradalmi események magukkal ragadták az ifjúságot is* feladatunk az lett volna, hogy próbáljuk elemezni szózat a körülményeket, amelyek elősegítették az ifjúság elleniorraaalombanvaló ► keveredését. Knnek alapján meg kell nézni, hogy . vettünk el nevelés terén és hogyan lehet ezeket kik-tszooolni. A legtöbbet a proletár hatalomtól az ifjúság kapta az egész országban, öoha az ifjúságnak ilyen jó dolga nem volt mint manapsag. *>oha any- nvi előnyhöz nem jutott mint most és éppen ezzel szemben állott az az ellentét, hogy akkor miért? Erre a kérdésre nem kaptunk választ. Amikor az ifjúság nevelésének kérdéséről van szó, nemcsak az általános iskolai ifjúságról kella beszélni, hanem a felnőttebb ifjúságról is. Kétségtelen, hogy a nevelés kérdése már az altalanos iskolákban kezdődik, de nem fejeződik ott be. A vázlatból is kitűnik, hogy nem egész helyesen fogta meg az előadó a problémái;, a tárgyalásnál október 23* hatását kutatja az iskolák- bán. De nekünk előbbre kell menni és megnézni, ho y ho yan merülhetett fel október 23. az iskolákban. Tehát ez az anyag csak kis része lehet a beszámolónak. Mec kell azt is mondani, hogy az anyag nem olyan e.yazerü, hogy azt kellő előtanulmányozna nélkül össze lehetne állítani és nem is tudja elképzelni azt, hogy egy jó anyagot rövid időn belül össze lehessen állitani. Vájjon a pedagógusok osz- azetételénél, a módszerénél van a hiba? Vagy nincs megfelelő könyv? Például erkölcstan, amelynek alapján a pedagógus oktasson. Vagy a szülök és az iskola között nagy az ellentét? ezeket a problémáját is ki kellene elemezni. Szt az anyagot igy nem lehet a tanácsülés elé vinni. Hogy a VB. valami elvi irányítást tudjon adni, szükséges elemezni október előtti viszonyokat és azokat a körülményeket, amelyek iskolai vonatkozáaoan vezettek október 23-hoz és ennek alapján tárgyalni meg a hibákat. Feladataink második pontjában azt tűzi ki célul a jelentés, ho^y a párt progranmjának tudatosításával helyes mederben tartjuk az ifjúság és nevelők eszmei politikai felfogását." Kzzel teljesen egyetért De vájjon milyen formában óhajtják a 8—lo éves gyerekeknek a pártprogramját tudatosítani. Molnár Imre: Véleménye megegyezik iíoohlitz eivtoresal olyan tekintet- ben, hogy az anyag bizonyos szempontokból hiányos. Agyéb.Ként ez az anyag valójában jó, mert a valóságot tükrözi és igen jól hasznaiható. Az I.részt kell kiegészíteni és a III. részt konkrétizalni. az II résznél a következő, kiegészítést javasolja, utodik kérdésnek itt be kellene venni az erkölcsi politikai munkát. Lényegeshibák vannak ezen a téren, amelyek az október 23.i időszak eredményei. Itt egyben foglalkozna azokkal a problémákkal, amelyek valóban az ifjúság nevelésének legégetőbb problémái, amelyek október 2ő-hoz vezet- t tek. Azután a III. rész már sokkal szerencsésebben összeállított len Szólni kell a nyári tatarozás kér éséről, a dologi ellátott"ᣠkfr~ déséről. AB anyag beszámol arról, hogy az tatarozásáok befejeződtek, de nem beszél arról az erőfeszítésről, amivel ezt el tudták érni az iskolák. Nem hiszi, hogy ne lenne valami útja annak, hogy a meszelés |X biztositását ne lehetne jobb körülmények között megoldani az általános iskolákban. ízt az utat kell megkeresni. - /elmerül az a probléma, hogy a kerületünkben lévő Arany János gimnázium t.elugye- > letileg nem tartozik a kerülethez, de azért anyagilag mégis ide tartozik. Itt egy nagyon furcsa kettőség áll fenn és felmerül <ez a veszély, hogy az ifjúság egységes nevelését nem tudjuk megvalósítani. A Városi i'anács felé felmerül a kérdés, hölgy oldják cieg már végleg azt, hogy a gyegységes irányítást Kapjanak a kerületi intézmények. A második oldalon felmerül az iekolak ■ 7/ |- 2 59