XXIII.211.a.1 / 1. kisdoboz XI. Kerületi Tanács tanácsülései. 1957.03.19. A Végrehajtó Bizottság beszámolója az októberi eseményekről és az elmúlt tanácsülés óta végzett munkájáról ("ellenforradalom" okai)

lakáshelyzetét, amely az októberi események óta lényegesen nem változott annak ellenére, hogy a kerületből igen sokan távoztak el vidékre és külföldre.

nagyon sok önkényes lakáselfoglalás történt, amelynek felülvizs- ' galására a V.B. brigádokat szervezett.

Beszámolt a kerület közellátási helyzetéről és külön köszönetét mondott a kerület kereskedelmi dolgozóinak, az elmúlt események során kifejtett áldozatos munkájukért.

Hasonlóan hősies munkát végeztek ezekben a tragikus napokban az egészségügyi dolgozók is.

Beszámolt röviden a kerületi Vöröskereszt munkájáról is.

.foglalkozott a beszámoló az ifjúság bekapcsolásával az ellenforradalmi harcok alatt, Több iskolánkban megbomlott a tanulási fegyelem. E hibák kiküszöbölésére a V.B. az igazgatók értekezletén egyértelműen megmondotta, hogy'gyermekeink gondolkodásáért,szellemi, testi épségükért felelősség tfogják tenni a pedagógusokat, de a szülők felelősségérzetét is növelni kell.

Befejezésül foglalkozott a Tanács előtt álló legfontosabb feladatokkal, melynek legfontosabb tényezője: felsorakoztatni a Xllker.

Tanács valamennyi tagját egységesen a proletárhatalom megszilárdítása érdekében a Munkás-Paraszt forradalmi kormány mögé.

/Hozzászólás összesen 18./

felszólalások: j

dr.Szerényi Tibor: Elmondja, hogy az októberi eseményekkel kapcso- --—------------- latban a Végrehajtó Bizottság magatartása és munkája dicséretet érdemel, -“zért javasolja, hogy a Tanács mondjon jegyzőkönyvi köszönetét a V.B.-nak, valamint az apparátus dolgozóinak ' azért a munkáért amit abban a héhéz időkben, nehéz körülmények között végeztek a rend helyreállitása érdekében.

Elmondja , hogy az októberi eseményeket megelőző időkben a szocializm mus építésében értünk el eredményeket, azonban követtünk el hibákat h amit talán mi nem láttunk, de a kerület lakossága tüszurásként érzett véleménye szerint a további munkához együttérzés, megértés szükséges, mert nem minden jó munkának a pénz az előfeltétele.felkéri a Tanács osztályvezetőit és dolgozóit, hogy a múlttól eltérően fogjanak össze a tanácstagokkal, hogy még jobb munkát tudjanak végezni a nép érdekében. Elmondja, hogy meg kell emlékezni azokról az egészségügyi és kereskedelmi dolgozókról is, akik a legnehezebb időkben is biztosították a kerület közellátását és az egészségügyi ellátását. Javasolja, hogy a Tanács ezeknek a dolgozóknak is mondjon jegyzőkönyvi köszönetét. Eelhivja tová.bbá a figyelmet az egészségügyi dolgozók problémájára, nagyon jól tudjuk, hogy a gazdasági élet teherbiró képességét kell figyelembe venni, de mégis megengedhetetlen, hogy ilyen lehetetlen bérezéssel dolgoznak azok az emberek, ugyanis 6-8©Q Ft a fizetésük, holott sok helyen a takritó is megkeresi a 9oo ft-ot. Különösen figyelemre méltó az a bérfeszültség, ami az üzemi és a tanácsi bölcsődék dolgozói között fennáll.

Végül kéria V.B.-t, hogy foglalkozzon a kisiparosok árpolitikájával is, mivel sok helyen nincs kifüggesztve az árjegyzék és annyit kér- • nek amennyit akarnak a munkáért.-4í