XXIII.204.a.2 / 8. kisdoboz IV. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága. 1957.05.04. Korábbi határozatok végrehajtása; IV. kerületi karhatalommal kapcsolatos bejelentés
felujitási ‘munkákat a legrövidebb időn belül vállalják el, és adják munkába. Tett intézkedéséről a V.B.-nek tegyen jelen test ./egyhangú/. Határidő: május 31. Felelős: Krammer Jenő igazgató. Napirend 1* pontja. Jelentés a körzeti orvosi szolgálat és a Szakrendelő intézet munkájáról. Előadó: Dr.Palócz Gyula rendelőintézeti igazgató. Külön meghívottak: Egészségügyi Minisztériumtól Dr.Részegh József, Fővárosi Tanács V.B.rész érői dr.Vikol János o.vez.főorvos /nem jelent meg/, Dr .Dévényi Rudolf á.b.elnök /nem jelent meg/, Dr.Ferencz Antal főorvos, Dr.Jancsó Kálmán körzeti orvos. Dr.Palócz Gyula bejelenti,hogy a Fővárosi Tanács V.B.egészségügyi osztálya nem tudott megjelenni a napirend tárgyalásánál, megkérték, hogy képviselje a Xll.ügydsztályt saját személyében. Ezekután feltett kérdésekre előadó és meghívottak válaszolnak, majd Hozzászólók: Dr.Szmandra József, Kanyó Ferenc, Dr.Barna Imre, Dr.Gálhidi Béla, Pr.Bészegh József, Lenkei László, Rudas Ernőné, Dr.Palócz Gyula, Andrásii Gyula. Dr.Szmandra József: az anyagból nem világosodik meg a V.B. előtt, hogy tulajdonképpen az elmúlt időszakban mi volt a fejlődés a dolgozók egészségügyének ellátásában. Néhány adatot szeretnék ezzel kapcsolatban ismertetni. így pl. körzeti orvosi vonatkozásban 1953- ban 4.2 perc jutott egy betegre, 1956-ban 4.6 perc jut. A Szakrendelőintézetben 1953-ban 4.1 perc jutott, 1956-ban 4.9 perc jut. Az egyes szakrendeléseknél az egy betegre jutó perc átlag is emelkedett 1955-hez viszonyítva. Ettől függetlenül meg kell állapítani, hogy a meglévő intézményekkel és egészségügyi dolgozókkal sokkal jobb ellátást is lehetne biztositani,mint amit jelenleg adunk.Ennek két tényezője van,amitől függ: az egyik a megfelelő szervezeti felépítés egészségügyi vonalon, a másik az,hogy annak ellenére,hogy a dolgozók általában megfelelően állnak a munkához, mégis lényeges kérdés a dolgozók munkához való viszonyának kérdése is.Szervezeti kérdésekkel kapcsolatban saját magunk is előidézhetünk felfokozott igényeket,mert olyan szakrendeléseket is létre hoztunk,amelyekre külön nem lenne szükség .Gondolok itt az onkológiai gondozó kérdésére,vagy az oirbhopédia kérdésére, ez utóbbi az én véleményem szerint a sebészet kérdéséhez tartozik. Szerintem külön kellene beállítani kardiológiai osztályt,hogy az orvos,aki a gyógyszert felirja, maga is lássa a görbéket közvetlenül. Másik kérdés amivel foglalkozni szeretnék, az alá és fölé rendeltség kérdése. A felülvizsgálat kérdése úgy néz ki,hogy ellenőrizzük, hogy ellenőreink megfelelően ellenőriznek-e. Véleményem szerint csak egyre lenne szükcség, a többit meg kell szüntetni és a felszabadult erőket a mindennapi életbe, a körzeti orvosi szolgálatba kell beállítani. A szervezeti kérdéshez tartozik a rendelések széthúzása. Nem tudtuk még elérni,hogy a betegek ne egy időben rohanják meg az intézetet, és főként ne a hét elején és a munkaszünetek,ünnepek előtti napokon. Ez szakszervezeti és társadalmi kérdés, Csehszlovákiában már megoldották. Valljuk be őszintén, miért van a túlzsúfoltság: a betegek nincsenek ellátva úgy,ahogyan Jancsó doktor a kérdésekre adott válaszában elmondotta. Sajnos még tapasztalható a mechanizmus a betegellátási X — 8 -