XXIII.204.a.2 / 8. kisdoboz IV. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága. 1957.04.20. Jelentés a Bán Tibor Tsz helyzetéről és a mezőgazdasági munkákról; Jancsovics József fegyelmi ügye

Feltett kérdésekre előadó és meghívottak válaszolnak, majd haxxá

Hozzászólók; Dr.Sgri Imre, Borsos János, Szaboljev elvtárs, Lenkei László, Dr.Egri Imre, Dudás Albert, Kovács József, Andrásfi Gyula.

Pr.Bgri Imre: nem értek egyet a 3.határozati javaslat szövegezésével, önkényes beköltözésről szó-nincs. Az a terület,ahol a Rádiószekrény- gyár nagymennyiségű robbanó és gyúlékony anyagot tárol, a Honvédség tulajdona. A Honvédség használta, az októberi események következtében rongálódott meg. Miután a Ts'fc.területén tárolt anyagokat a Tsz.tagjai kiszórták a temető árkába, akkor szerezte meg a K.G.M. ezt a területet a Honvédelmi Minisztériumtól, Terényi alezredestől, aki hozzájárult,' hogy ezt a területet helyreállítsuk és használjuk addig,amig a gyár részére a kijelölt helyen a lakkraktár felépül. Erre a területre kb. 35.000 Ft-os beruházást tettek. A tűzveszélyes anyagokat a földkerület területén belül nem lehet elhelyezni, más alkalmas hely pedig nincs.

Borsos János: nem csodálkozom azon,hogy a Tsz.tagok elvitték a lakóterületről a, tűzveszélyes anyagokat, hiszen az ő életüket veszélyeztette. A bőrgyárak is használnak ilyen anyagot, de tudomásom szerint az egyik ilyen gyár pl. Solymáron tárolja a nitrolakkot. Szükség megoldásként jó volt hogy oda tették és megmentették a drága anyagot,amit esetleg elhurcoltak volna, de ott ezt állandóan tárolni helytelen lenne, azónkÍvül a Tsz.részére szérüskert részére kell ez a terület. Nemrégen a Tsz-nek 1/4 milliós kára volt a kazal leégéséből. Vájjon mi biztositéka lesz a Rádiószekrénygyámak, ha közel viszik a szerüs- kertet, hogy akkor a raktárnak nem lesz semmi baja. Véleményem szerint a területet be kellett volna keriteni, mert a gyermekek oda is elmennek és könnyen hozzáférnek a gyúlékony anyagokhoz.

Szaboljev elv társ: nem értek egyet azzal,hogy a gyúlékony anyagokat el kell vinni Solymárra, vagy máshová külső területre. A Vácumtech- nikai gyár mellett elkészült lakkraktár a gyár területén van, és a tüzrendészeti elő Írások betartása mellett lett tervezve,hogy az anyag- mozgatás költségét csökkentsék. 1953-ban kihivtam egy bizottságot,a- mely megállapította,hogy a Rádió szekrénygyár üzemeltetésre nem alkalmas. Javaslatot tettek az üzem leállítására* 1954-ben a Tanács V.B. ipari osztálya hozott határozatot /ismertető/, azóta elkeseredett harcot folytatok azért,hogy az uj gyár felépüljön. Sajnos eddig minden küzdelmem meddő maradt, ugyanakkor a vállalatnak csak 1957.december 31-ig van működési engedélye. A Pártbizottság segítségét kértem, Csergő elvtárshoz kértem kihallgatást február 28-án, még ma sem tudtam bejutni hozzá. Ezeken a szégyenteljes állapotokon kellene változtatni.

Lenkei László: a Bán Tibor Tsz-t a Tanács édes gyermekének tekinti, ahol lehet igyekszik segítséget nyújtani számára. Már akkor is voltak problémák a Tsz-ben,amikor én V.B.elnök voltam, sajnálattal állapítom meg,hogy azóta sem sikerült ezeket megoldani. Gondolok itt elsősorban a lakásproblémára. Nem vitás,hogy próbáltunk egy-egy nem Tsz-ben dolgozót onnan kitelepíteni, de nem tudtuk ezt úgy megoIdáni,hogy éreztesse hatását. Teljes mértékben egyetértek azzal,hogy a V.B.-nek mindent el kell követni azon túl,hogy a lakásokat szolgálati lakássá minősítjük, - hogy a nem Tsz.tagok a legsürgősebben onnan elkerüljenek. Meg kell nézni,hogy kik azok akik ott laknak, valóban dolgozó emberek-e, de úgy tudom,hogy nem egészen tisztességes jövedelmet élvező emberekről van szó, akiknél nem fontos,hogy hová rakja ki a Tanács. Minél előbb meg kell oldani ezt a kérdést.

Azt nem szeretném,hogy a napirend elcsússzon a Rádió szekrény gyár problémájává, de kifogásom van az ellen a módszer ellen,ahogyan Egri elvtárs ezt a kérdést ide hozta a V.B.elé. Tipikus példája annak,hogyan tekintik levegőnek,hogyan mellőzik a felsőbb szervek,minisztériumok a

*- 14 -